Gyurcsány Ferenc legfrissebb blogbejegyzése szerint a hétfői szavazás záróakkordja volt az 1996–98 közötti időszaknak, amely a kormányfő szerint „a maga céljait tekintve sikeres volt”, valamint a „kormányzás első félidejének”, amelyben olyan lépések történtek, amelyeknek „egyike sem kényelmes”. „Politikai értelemben a népszavazás fogja lezárni az elmúlt két évet” – olvasható.
Magáról a referendumról azonban Gyurcsány úgy vélekedik: „Miközben soha kormány ilyen nyomás alatt nem állt, éppen a népszavazással fog kiderülni – amelynek végső szándéka a kormány megbuktatása vagy a reformfolyamat megállítása lenne –, hogy ebben a tekintetben a népszavazás csak elbukhat. Ki fog derülni: az ország többsége nem áll a kezdeményezők mögé” – írja blogjában a miniszterelnök.
„A legnehezebb időszakban – politikai értelemben – sikertelen az ellenzéki támadás – fogalmaz az amoba.hu-n. Ez független attól, hogy a destabilizációs szándék, az indulatok felkorbácsolása milyen eredményt hoz, vagy éppen kinek milyen a népszerűsége ebben a pillanatban” – írja Gyurcsány.
Tárgyalásos forradalom, vagy forradalmi természetű reformok?
A miniszterelnök arról is értekezik internetes naplójában, hogy „miként lehet segíteni a polgárosodás folyamatát egy olyan országban, amelyben a demokratizálás, a szociális piacgazdaság kiépítése nem az autonóm polgárok társadalmi-politikai mozgalmának, törekvéseinek eredményeként, ha úgy tetszik, alulról fölfelé jön létre, hanem a társadalmi-politikai elit felülről, tárgyalásos rendszerváltással kezdi átalakítani a függőségek bonyolult, félfeudális, kapitalista vagy szocialista, némely esetben autoriter rendszerét”. Szerinte tárgyalásos forradalommal, vagy forradalmi természetű reformokkal.
A rendszerváltás, rendszerváltozás egészének társadalmi lényege a polgárosodás. Autonómiát kellett teremteni a történelmileg csak függőséget és kiszolgáltatottságot ismerő világban. De ez lassabb, bonyolultabb és ellentmondásosabb folyamat, mint gondoljuk – írja a miniszterelnök.
