Horváth Ágnes az általa ütemtervként előadott koncepcióról elmondta: a törvény elfogadása után nyáron és az ősz folyamán kétfordulós pályázatot írnak ki és bonyolítanak le, jövő év februárjában alakulnak meg a pénztárak, márciusban lesz a tagtoborzás, végül április 1-jén „élesben” indul az új rendszer. A tárcavezető beszámolt a minisztérium másfél éves tevékenységéről is. Ezek közül kiemelte a gyógyszer-gazdaságossági törvényt, az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozását, az intézményi struktúra átalakítását, a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetését és a jogviszony-ellenőrzést.
A tárcavezető ismertetése szerint a gyógyszergazdaságossági törvényből adódó árversenynek köszönhetően 2007 tavaszától mintegy 2500 készítmény ára csökkent átlagosan 16 százalékkal, megszűnt a gyógyszerkassza hiánya, 207 új patika és 623 gyógyszerárusító hely nyílt Magyarországon. Az Egészségbiztosítási Felügyelet munkájáról elmondta, hogy a felügyelet eddig háromezer vizsgálatot folytatott le, és eleget tett az ellenőrzési és tájékoztatási feladatának. Utóbbi kapcsán a nyilvános várólistákat és a minőségi indikátorok közzétételét említette a tárcavezető.
A vizitdíjról és a kórházi napidíjról szólva Horváth Ágnes beszámolt arról, hogy a két díj bevezetése óta az egészségügyi szolgáltatók éves bevétele elérte a 20 milliárd forintot, ami egy háziorvosi praxisnak havonta átlagosan 180 ezer, a rendelőknek, kórházaknak pedig (az intézmény nagyságától függően) havi 5-10 millió forint bevételt jelent. Mint mondta, a két díjforma nemcsak bevételt hozott, de az ágazat különböző területein megtakarítást eredményezett.
Kérdés kapcsán a tárcavezető közölte: 2008-ban még megmarad az intézmények által sokat kritizált teljesítményvolumen-korlát (tvk). Arra számítanak, hogy lesznek olyan pénztárak, amelyek megszüntetik a tvk-t, és más módszerrel szerződnek az egyes intézmények felé. Ez a finanszírozási korlát teljes egészében 2010-ben szűnhet meg. Ehhez kapcsolódóan elmondta: a fekvőbeteg-intézményeknél az egy ágyra jutó finanszírozást 136 ezer forintról 146 ezerre emelték a múlt évben, és több intézmény is pluszfinanszírozásban részesült. A területi ellátási kötelezettség megszüntetését azonban nem tervezik – mondta –, hiszen ez a betegek ellátási biztonságát jelenti. A jogviszony-ellenőrzés eredményeit ismertetve Horváth Ágnes elmondta: 990 ezerről 400 ezerre csökkent azok száma, akik nem rendelkeztek jogviszonnyal, vagy jogviszonyuk tisztázatlan volt. Kiemelte: az ellátást továbbra is mindenki megkapja, azonban az elmaradt egészségbiztosítási járulékot az APEH visszamenőleg behajthatja.
Fidesz: A kormány megkezdte a társadalombiztosítási rendszer szétbontását
Mikola István fideszes országgyűlési képviselő az egészségügyi miniszter szavaira úgy reagált: a Fidesz egyesre értékeli az Egészségügyi Minisztérium elmúlt másfél évét. A Fidesz szakpolitikusa kiemelte: a tárca még Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter vezetésével „szétrúgta” a szakmai kamarákat, eltávolította az egészségügyi reform útjából az orvost. A következő lépésben a gyógyszerpiacot alakították át úgy, hogy liberalizálták a gyógyszerforgalmazást, súlyos gondokat okozva ezzel a gyógyszer-kiskereskedelemben dolgozó gyógyszerészeknek – hangsúlyozta.
A gyógyszerbiztonság is megrendült azáltal, hogy a gyógyszereket kivitték a patikákból – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a minisztérium csökkentette a gyógyszertámogatások mértékét is. Ezt követte a kórházak átalakítása, „szétverték” a jelenlegi struktúrát és a kórházakban működő orvoscsoportokat – mondta az ellenzéki képviselő, majd közölte: – Mára oda jutottunk, hogy orvosok százai kacsingatnak külföldre. Hétfőn elérkeztünk „az egész nagy reformfolyamatnak csúfolt ámokfutás végső nagy stációjához”, ami abból áll, hogy a kormány megkezdte a társadalombiztosítási rendszer szétbontását – jelentette ki Mikola István. Hozzátette: az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvényt a társadalom nem támogatja.
(forrás: MTI)
KTK
A nyugdíjasok a postán átvehetik majd az élelmiszer-utalványt, ha a kézbesítés sikertelen
