Mikola: Megrázók lehetnek a referendum igenjei

Megrázó ereje lehet a kormány számára a március 9-i igeneknek – közölte szombati sajtótájékoztatóján Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa. A sajtótájékoztatón részt vevő Széles Gábor üzletember pedig megjegyezte: ingoványos területre vezethet, ha csökkentik az egészségügyben dolgozók fizetését, és helyette „mutyizásképpen” felajánlják, hogy törvényileg garantáltan több pénzt is beszedhetnek.

Ha a választók a népszavazáson nem törlik el a vizitdíjat, akkor a kormánynak nincs is más lehetősége, mint annak felemelése, mert az új biztosítási rendszer jóval drágábban fog működni, mint a korábbi. Ezt a pénzt pedig az egészségbiztosítási kasszából kell előteremteni – mondta szombati fővárosi sajtótájékoztatóján Mikola István fideszes országgyűlési képviselő.

A Kisgazda Polgári Egyesület irodahelyiségében tartott rendezvényen az ellenzéki képviselő közölte: az állam nem akar több pénzt adni az egészségügynek, sőt, a konvergenciaprogram keretében 2006-2009 között 250 milliárd forintot von ki az ágazatból. A Fidesz egészségügyi szakpolitikusa arra is kitért, hogy miután a kormány fizetőssé tette az egészségügyet, most azzal fenyegetőzik, hogy ha a referendumon a többség a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése mellett dönt, akkor nem pótolják vissza a kieső forrásokat. A képviselő szerint a döntéshozók elfelejtik, hogy alkotmányos felelősségük az egészségügyi ellátórendszer működtetése.

Mikola István úgy véli, a „magánbiztosítós és magánpénztári rendszer” hat helyről tudja előteremteni a többletforrásokat, de ezek közül kettő: a járulékemelés, illetve a vizit- és kórházi napidíj megnövelése a vonzó számukra. Mint mondta, a vizitdíj felemelésével a magánbiztosítók nemcsak bevételeiket növelik meg, de egyúttal az igénybevételt is visszaszorítják, így kiadásaikat is csökkentik. A politikus leszögezte: március 9-én igennel kell szavazni a népszavazási kérdésekre, mert annak megrázó ereje lesz, és a kormányzatnak meg kell változtatnia az egészségügyben folytatott „romboló stratégiáját”.

A sajtótájékoztatón részt vevő Széles Gábor üzletember ehhez hozzátette: ha az a koncepció folytatódik tovább, hogy csökkentik az egészségügyben dolgozók fizetését ,és helyette „mutyizásképpen” felajánlják, hogy törvényileg garantáltan több pénzt is beszedhetnek, az ingoványos területre vezet. Más témáról beszélve fontosnak nevezte, hogy egy új kormány ne úgy tekintsen a vidék gazdaságpolitikai szerepére, mint a jelenlegi. Véleménye szerint ugyanis a mostani kormányzat által eddig kitűzött célok a falvakat rombolták. Széles Gábor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a vidék, a falvak fejlesztése nélkül az ország nem tud kilábalni a nehéz gazdasági helyzetből.

Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület és a Kisgazda Polgári Szövetségpárt országos elnöke közölte: arra kéri a kisgazdákat, hogy elsősorban a kistelepüléseken vegyenek részt a népszavazási mozgósításban. Hozzátette, számukra a március 9-i referendum előkészítője az egészségügyi privatizáció elleni népszavazásnak, amelyre véleménye szerint legkésőbb ősszel sor kerül.

(MTI)