A titokminiszter a BM Duna Palotában tartott ünnepi rendezvényt követően azt mondta: a szakszolgálatoknak nincs információja arról, hogy erőszakos cselekedetekre készülnének szervezetek, a szélsőséges csoportok is törvényes keretek között tervezik akcióikat, ezért békés ünnepségre számítanak.
Szilvásy György kijelentette: továbbra is mindent megtesznek, hogy keresztülhúzzák olyan szélsőséges tényezők számítását, amelyek fenyegetéssel, megfélemlítéssel, gyújtogatással és politikai zsarolással próbálkoznak. Ugyanis akik házilag készített Molotov-koktélokkal kezdik, gyakran sokszorosan pusztító eszközökkel folytathatják – tette hozzá.
Szilvásy György kijelentette: azok, akik anyagilag, politikailag támogatják a rendbontásra készülőket, érzik, hogy nem maradhatnak láthatatlanok, tetteik nem maradhatnak büntetőjogi következmények nélkül. Hozzáfűzte, a szélsőséges csoportoknak nincs tömegtámogatásuk, és ezt már a szerveződések is látják. Az országgyűlési képviselők elleni Molotov-koktélos támadásokról, valamint az azok elkövetését magára vállaló Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadseregről folytatott nyomozás eredményeiről a tárca nélküli miniszter a távirati iroda kérdésére úgy válaszolt, az eddig begyűjtött információkat átadták a rendőrségnek, és az eljárás az ügyészség felügyelete mellett zajlik.
A schengeni határok megnyitásával a terrorizmus elleni harcban a kockázatok nem nőttek, az Európai Unió tagállamaitól nem érkezett olyan információ, hogy Magyarország veszélyeztetettebb országgá vált volna a nemzetközi bűnszervezetek, terrorista csoportok vonatkoztatásában – mondta a titokminiszter.
Szilvásy György szerint a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítése nem jelent semmilyen nemzetbiztonsági kockázatot. „Kockázat akkor lenne, ha nem épülhetne meg.” Hangsúlyozta, a Nabucco és a Déli Áramlat nem egymással versengő, hanem két, egymást kiegészítő projekt, és Magyarországnak egyikből sem szabad kimaradnia, ugyanis az energiafüggőség elkerülését így lehet biztosítani.
Szilvásy György nem politikai vitának, hanem felelőtlennek és nemzetbiztonsági problémának tartja, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának munkáját „bojkottálják” a fideszes és kereszténydemokrata képviselők, akik így kívánnak tiltakozni Laborcz Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója kinevezése miatt.
A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter szerint a szolgálatok munkájának sikeressége és hatékonysága annak köszönhető, hogy a szervezeti átalakítással kevesebb lett a vezető, így több ember látja el az elemző, illetve a konkrét feladatokat. Megjegyezte: új formája jelent meg a bűnözésnek: a lízing- és bankkártyacsalások, az uniós pályázatok körüli bűncselekmények, illetve a schengeni határok megnyitásával a terrorizmus elleni küzdelem is új kihívásokat jelent a titkosszolgálatok számára. A szakszolgálatok felkészülten tudnak az erre vonatkozó kihívásoknak, elvárásoknak megfelelni – tette hozzá. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napja alkalmából tartott ünnepi rendezvényen jutalmakkal, kitüntetésekkel, előléptetésekkel ismerték el a szolgálatok munkatársainak teljesítményét.
A demokratikus nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának tizedik évfordulója kapcsán, 2000-ben fogalmazódott meg, hogy minden év március 1-jén ünnepeljék meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napját. A parlament még a rendszerváltozás előtt, 1990. január 25-én fogadta el a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek átmeneti szabályozásáról szóló törvényt, melynek alapján március elsején életbe lépett a nemzetbiztonsági feladatok átmeneti szabályozásáról szóló minisztertanácsi (kormány-) rendelet.
A polgári nemzetbiztonsági feladatok ellátására az országhatáron belül a Nemzetbiztonsági Hivatal, míg az országhatáron kívül az Információs Hivatal az illetékes. A feladatok elvégzéséhez szükséges technikai hátteret a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat biztosítja.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
