Az EU-elnökség Magyarország számára nemzeti kérdés

Magyarország első EU-elnöksége azért is jelentős, mert amíg egy ország ezen „nem esik át”, addig nem illeszkedik be igazán az Európai Unióba – szögezte le Németh Zsolt az EU-elnökségi munkacsoport keddi, budapesti alakuló ülésén. • Először ülésezik az EU-elnökséget előkészítő munkacsoport

A 2011-es EU-elnökség az első ilyen feladat az unió tagjává vált Magyarország számára és ez nemzeti kérdés is – mondta Mesterházy Attila (MSZP) és Németh Zsolt (Fidesz) az EU-elnökségi munkacsoport keddi, budapesti alakuló ülésén. Az Országgyűlés öt frakciója által létrehozott testület társelnöki tisztét ellátó Mesterházy Attila bevezetőjében kiemelte: Magyarország EU-elnöksége kormányzati ciklusokon átívelő feladat, egyben nemzeti kérdés. Fontos, hogy ezt Magyarország miként látja el – tette hozzá a szocialista politikus, aki szerint az ország EU-elnökségének sikeresnek, hatékonynak és Magyarország számára „sokat hozónak” kell lennie.

Németh Zsolt, a munkacsoport fideszes társelnöke, a külügyi bizottság elnöke azt mondta, Magyarország első EU-elnöksége azért is jelentős, mert amíg egy ország ezen „nem esik át”, addig nem illeszkedik be igazán az Európai Unióba. Magyarország 2011 első fél évében tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Az Országgyűlés februárban állapodott meg arról, hogy az öt frakció közösen EU-elnökségi munkacsoportot hoz létre az elnökségi felkészüléssel összefüggő legfontosabb hazai feladatok figyelemmel kísérése és az azokkal kapcsolatos egyeztetés céljából.

Az EU-elnökség kérdésében lehetséges a konszenzus

Állásfoglalás elfogadásával zárta első ülését az EU-elnökségi munkacsoport kedden Budapesten. A testület két társelnöke szerint a magyar EU-elnökség kérdésében lehetséges a konszenzus a parlamenti pártok között. „Lehet konszenzust építeni Magyarország számára kulcsfontosságú kérdésekben a parlamenti pártok között” – fogalmazott Németh Zsolt (Fidesz). Mint mondta, a felkészülés során az unióban egyedülálló együttdöntési mechanizmust alakítottak ki a kormány és az Országgyűlés között.

Németh Zsolt értékelése szerint fontos, hogy az elnökségi stáb létrehozásakor tizenöt százaléknyi tartaléktagot válasszanak ki, ami lehetővé teszi az esetleges feladatátvállalást. Mesterházy Attila, a munkacsoport MSZP-s társelnöke azt mondta, hogy az uniós elnökségre történő felkészülést ki kell vonni a pártpolitikai viták köréből. A testület ülésén elfogadott állásfoglalás szerint az elnökségi stáb kiválasztásában a szakmaiságnak és az objektivitásnak kell érvényesülnie. Az állásfoglalás azt is tartalmazza, hogy a kormány a kiválasztás során a különböző pozíciókra a belső kiválasztást követően külső pályáztatással találjon megfelelő személyeket.

(MTI)