Bárándy nem olvasta elég figyelmesen az államfő indítványát?

Az MSZP szerint jogilag nem helytállók a köztársasági elnök aggályai az Alkotmánybíróságnak véleményezésre megküldött gyűlöletbeszéd-törvénnyel kapcsolatban. Bárándy Gergely nem olvasta elég figyelmesen az államfő indítványát, és úgy tűnik, az Alkotmánybíróság gyakorlatával sincs teljesen tisztában – mondta Wéber Ferenc, a köztársasági elnök sajtófőnöke.

Bárándy Gergely nem olvasta elég figyelmesen az államfő indítványát a büntető törvénykönyv módosításáról szóló, a gyűlöletbeszédet büntethetővé tevő törvénnyel kapcsolatban, és úgy tűnik, az Alkotmánybíróság gyakorlatával sincs teljesen tisztában – mondta kedden Wéber Ferenc. A köztársasági elnök sajtófőnöke Bárándy Gergelynek, az MSZP országgyűlési képviselőjének előzőleg tett kijelentésére reagált. A képviselő szerint jogilag nem helytállók Sólyom László köztársasági elnök aggályai az Alkotmánybíróságnak (AB) véleményezésre megküldött gyűlöletbeszéd-törvénnyel kapcsolatban. A szocialista képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az AB több határozatában is kimondta: a közösségek méltósága a véleménynyilvánítás alkotmányos korlátja lehet, és a testület nem zárta ki, hogy a törvényhozó az uszítás tényállásán túlmenő büntetőjogi védelemmel is gondoskodjék erről. Wéber Ferenc reagálásában felhívta a figyelmet arra, hogy a köztársasági elnök lényegében ugyanazokat az alkotmányossági aggályokat fogalmazta meg indítványában, amiket a kormány a törvényjavaslat parlamenti vitája során képviselt.

A sajtófőnök hangsúlyozta: Sólyom László még alkotmánybíróként, később közéleti szereplőként és jelenleg államfőként is következetesen képviselt véleménye szerint a rasszizmus ellen az alkotmányosság fenntartásával és elsősorban politikai eszközökkel lehet és kell küzdeni. Sólyom László köztársasági elnök szombaton küldte meg véleményezésre az Alkotmánybíróságnak a büntető törvénykönyv módosításáról szóló, a gyűlöletbeszédet büntethetővé tevő törvényt. Az MTI-nek megküldött indoklásban az szerepel, hogy az Országgyűlés a gyalázkodás tényállásának büntető törvénykönyvbe illesztésével olyan magatartásokat és testmozdulatokat kívánt büntetni, amelyek alkalmasak a magyar nemzet vagy valamely társadalmi csoport tagjai méltóságának megsértésére. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a törvény elfogadását sem a kormány, sem a kisebbik koalíciós párt, sem az ellenzék nem támogatta. A kormány Országgyűlésben ismertetett álláspontja szerint a választott jogi megoldás a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmánybírósági határozatokkal ellentétes.

Sólyom László is osztotta a kormány aggályait a törvény alkotmányosságával kapcsolatban, ezért a taláros testülethez fordult – áll a közleményben. Az államfő indítványában felhívta a figyelmet arra is, hogy az Alkotmánybíróság 2004-ben egy hasonló tartalmú, de a véleményszabadságot kevésbé korlátozó törvényt már alkotmányellenessé nyilvánított. Az államfő az AB elnökének, Bihari Mihálynak írt, az elnöki hivatal világhálós oldalán olvasható indítványában egyebek mellett az áll: álláspontja szerint a kihirdetésre megküldött törvény alkotmányellenes. A törvény sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve sértheti az alkotmányban foglalt emberi méltósághoz való jog részét képező önrendelkezési jogot. Az államfő egy korábbi alkotmánybírósági határozat megállapításaira utalva azt írta, hogy a „szólásszabadság korlátozásakor nagy súllyal esik ugyan latba a személyiségvédelem, de az alapjogok közötti mérlegelés során is vizsgálandó, hogy az alkalmazott jogalkotói korlát elengedhetetlenül szükséges-e a személyhez fűződő jogok védelme érdekében, vagy a hatékony személyiségvédelem más, a szólásszabadságot kevésbé korlátozó eszközzel biztosítható”. Az Országgyűlés február 18-án fogadta el a büntető törvénykönyv módosítását, ami lehetővé tenné a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. A büntető törvénykönyvről szóló, 1978. évi IV. törvény módosítása beiktatja a jogszabályba a magyar nemzettel vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoportokkal szembeni gyalázkodás büntethetőségét.

(MTI)