A bíróság jogerős ítéletének megfelelően mielőbb le kell bontania a kerületnek a jogszerűtlenül felállított XII. kerületi turulszobrot, a második világháború polgári áldozatai emlékművének felállításához viszont hozzájárul a főváros – nyilatkozta Demszky Gábor a keddi bírósági határozat kapcsán. Demszky szerint a turulszobor „alá felvésve nem lehet megemlékezni azokról az áldozatokról, akiket a turulszimbólum által fémjelzett, azt viselő egyenruhások végeztek ki”.
Hozzátette: a múlt század első felében Turul Szövetségnek hívták az egyetemi diákok azon szervezetét, amely antiszemita jelszavakkal jelent meg a felsőoktatási intézményekben, hogy a tagjai hallgatókat verjenek meg származásuk miatt. Demszky Gábor leszögezte, hogy a turulmadár egyrészt ugyan katonai szimbólum volt, másrészt viszont a szélsőjobboldal is használta ezt. Éppen ezért nem használható a turul a vészkorszakkal, a világháborúval kapcsolatban, az áldozatokkal összefüggésben. Az pedig már egyszerű jogi kérdés, ha a főváros nem tudja elfogadni, hogy egy kerületi önkormányzat a jogszabályokat megsértve engedély nélkül építkezzen, ahelyett, hogy példát mutatna a jogszabályok betartásával az embereknek. Ezt a kerületi engedetlenséget a fővárosi önkormányzat mindvégig rendkívül nehezményezte – jegyezte meg.
Ismeretes: a turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Atillától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarok hadi jelvénye.
A szobrot tavaly október 22-én avatták fel Mitnyan György kerületi polgármester jelenlétében a második világháború katonai és polgári áldozatai emlékére. Budapest ostroma a második világháború egyik leghosszabb és legvéresebb városostromaként rendkívüli mértékű magyar katonai és polgári áldozatokat követelt.
A város elfoglalásáért indított hadművelet 108 napig, a tényleges ostrom 102 napig tartott, amelyből 52 napot a védők teljes bekerítésben harcoltak végig. Ezzel szemben Berlin két hét alatt, Bécs hat nap alatt elesett, és a legkitartóbb német helyőrségek is, mint a königsbergi vagy a breslaui csak 77, illetve 82 napig álltak ellen az ostromlóknak. Sztálingrád ostroma ugyan 125 napig tartott, de ennek döntő része nem érintette a város területét, ahonnan a civil lakosságot egyébként is evakuálták. Budapest ostromához igazából csak Varsó 1944-es ostroma mérhető: csak ott a németek voltak a támadó fél – írta Ungváry Krisztián történész. Számításai szerint az ostrom teljes embervesztesége 105 ezer fő, beleszámolva a szovjetek által elhurcoltakat, az elesett védőket és a zsidóság veszteségeit.
Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester korábban kifejtette: elfogadhatatlan az a gyakorlat, amikor a politika beleavatkozik egy emlékmű életébe.
(MTI, MNO)
