Mikola István azt mondta, a kormány több száz millió forintot költ a széfek beszerzésére, miközben a csőd szélén álló kórházaknak kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy a széfek beszerelésével és működtetésével foglalkozzanak.
„Nem értjük az egész széfproblémát, nem látjuk, hogy mi van mögötte, vagy ennyire alkalmatlanok, vagy valami nagy üzlet, üzleti érdek húzódik meg a háttérben” – fogalmazott Mikola István. Hozzátette: széfügyben most már teljes az anarchia, mást mond Schvarcz Tibor szocialista szakpolitikus és Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, közben viszont a kórházszövetség közleményben ítélte el a „széfakciót”.
A fideszes politikus hangsúlyozta: a március 9-i népszavazáson nemcsak a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szavaznak az emberek, hanem az egészségügyi kormányzat teljes alkalmatlanságát fogják kimondani, és ennek már március 10-én meg kell hogy legyenek a konzekvenciái.
Mikola egy felmérésre hivatkozva elmondta, hogy az egészségügyi reform megkezdése, de elsősorban a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése óta 18 százalékkal csökkent az orvoshoz fordulás aránya. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a távol maradók 28 százalékát teszik ki az alacsony iskolai végzettségűek, 26 százalékuknak pedig 90 ezer forint alatt van a havi bevétele.
A fideszes szakpolitikus arról is beszámolt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Simor András és két helyettese múlt pénteken találkozott a Fidesz vezérkarával. A találkozón az MNB bemutatott egy táblázatot, amelyből kiderült, hogy az egészségügyre fordított kiadások a számítások szerint az összes állami kiadás 10 százalékára csökkennek 2010-ben, miközben az uniós átlag 14,6 százalék – mondta Mikola. Hozzátette: ez az arány 2005-ben Magyarországon még 10,9 százalék volt, vagyis a kormány egyre kevesebbet akar költeni az egészségügyre.
Az Egészségügyi Minisztérium reagálásában az MTI-vel közölte: a széfek beszerzése nem központilag történik, hanem az intézményvezetők döntenek arról, kitől vásárolják meg azokat, így nincs értelme arról beszélni, ez kinek a biznisze. A beszerzések kórházanként néhány millió forintos egyszeri kiadást jelentenek, aminek a fedezetét decemberben az egészségbiztosító már átutalta.
A tárca sajtóirodája közleményében kiemelte, hogy évente több mint 100 millió forint értékben károsítják meg a betegeket. A lopások visszaszorítására eddig alkalmazott módszerek mind kudarcot vallottak, köztük a biztonsági szolgálat és a központi széf is. A kommüniké kitér arra is, hogy a vizitdíj következtében valóban csökkent az orvoshoz fordulások száma, „de ez előny, hiszen a háziorvosok is arról számolnak be, hogy azok nem fordulnak háziorvoshoz, akiknek nem is indokolt”.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.