„Az egészségügyben egyértelműen kettős adóztatás érvényesül, mivel ugyanazért a szolgáltatásért kétszer fizetünk” – szögezte le Orbán Viktor kaposvári kampánygyűlésén. A politikus elmondta, hogy az utóbbi években 130 milliárd forintot költött luxuskiadásokra a kormány, ezért hamisak azok az állítások, amelyek szerint nincs pénz. „A polgári kormányzás megmutatta, hogy nemcsak vizitdíjjal, kórházi napidíjjal és tandíjjal lehet országot vezetni” – kezdte kaposvári beszédét Orbán Viktor. A Fidesz elnöke kifejtette: egy átlagos jövedelmű dolgozó után a munkaadója 267 ezer forint egészségügyi járulékot fizet be évente, ezért aki azt állítja, hogy ingyenes az egészségügy, az nem mond igazat.
Ha győznek, már 10-én rendezni próbálják a háziorvosok helyzetét
A háziorvosok berkeiben zajló vitáról Orbán úgy vélekedett, hogy a kormányzat csapdahelyzetbe hozta őket: először elvette tőlük a nekik járó pénzt, majd egy törvénnyel felhatalmazta őket, hogy szedjék be ezt az összeget. A pártelnök hangsúlyozta, hogy a népszavazás sikere esetén már március 10-én benyújtják azokat a törvényeket, amelyekkel a háziorvosok sorsa rendeződik, és kikerülnek ebből a méltatlan helyzetből. „Ha a hatalom eléri, hogy újra és újra hasonló csapdákba essünk, a kormány társadalmi rétegeket szembeállító politikája sikeres lesz” – mondta Orbán. A szükséges források megteremtése kapcsán a Fidesz elnöke kifejtette, hogy az elmúlt években 130 milliárd forintot fordított luxuskiadásokra és kampányokra a kormány, ennek törvényi gátat kell szabni, és a Fidesz minden lehetőséget elkövet március 9-e után, hogy a kormányzat ebbéli törekvésének gátat szabjon. Az egészségügyi rendszer kapcsán a politikus kifejtette, hogy ha a jelenlegi magyar egészségügyből a még meglévő bizalom eltűnik, és csupán pénzkinyerő automata lesz az ember, annak nagy valószínűséggel a hazai gyógyítás összeomlása lesz a következménye.
Szolidaritás a nemzedékek között
A tandíj kapcsán Orbán kéréssel fordult az idősekhez, hogy jöjjön létre köztük és a fiatalok között az összefogás: a fiatalok szabadítsák meg az öregebbeket a vizitdíjtól, az idősek pedig a fiatalokat a tandíjtól. A Fidesz elnöke emlékeztetett arra, hogy 1998-ban eltörölték a tandíjat, és visszanézte a jegyzőkönyveket, megvizsgálva, hogyan is vitézkedtek a szocialisták – közülük senki sem állt a tandíj mellé, nem védte meg, hogy szükség van rá, mindegyikük az eltörlése mellett szavazott. Ha a régi világban tandíj lett volna, sokan nem lennének ma ott, ahol vannak. Így is dolgozni kellett az iskola mellett, kinek az istálló, kinek a nyomda jutott. Rámutatott: a tandíj ekkor kivédhetetlen csapás lett volna. Így elvárható a képviselőktől, hogy ne felejtsék el, honnan jöttek – utalt arra, hogy a jelenlegi kormánypárti képviselők nem fizettek tandíjat. Már most 26 ezerrel kevesebben jelentkeztek felsőoktatásba, és „higgyék el, nem a milliárdosok gyerekei léptek hátra” – fogalmazott Orbán. 26 ezer diák érezheti úgy, hogy a kormány, a hazájuk hátat fordított nekik. A hazájuk azt mondja nekik: „ha nincs pénzed, nem tanulhatsz”; 18 évvel ezelőtt ez elképzelhetetlen volt – érvelt a polgári kormány miniszterelnöke.
Jövőnk a mai magyar fiatalok gondolataival kezdődik
A pártelnök úgy vélekedett, hogy azért nem hallani most a diákok hangját, mert elvesztették az önbizalmukat. Az önbecsülésre pedig mindenkinek szüksége van: a munkásnak a két keze munkája az, hogy nélküle nem működne a világ; a mezőgazdaságból élőknek a tudat, hogy ők látják el az országot, és az értelmiségnek is szüksége van rá – mondta Orbán. Sokan úgy hiszik, az értelmiségiek ingyenélők, mert menekülnek a munka elől. Pedig egy egyetemet, főiskolát végzett 5 és fél év alatt visszafizeti a taníttatásának árát, s az állam részére tizennégyszer többet fizetnek, mintha nem tanultak volna tovább. Úgy kell tekinteni, nem ajándékot kapnak a diákok, hanem célpontjai egy befektetésnek – vélekedett a pártelnök, aki kérte a diákokat: álljanak ki és védjék meg az iskolát! „A mi jövőnk a mai magyar fiatalok gondolataival kezdődik” – mondta.
Orbán felhívta a figyelmet arra is: nincs jobb és baloldali beteg, recept, tandíj, vizitdíj. Csak beteg ember van, gyógyulásra váró. Anyagi helyzettől függetlenül jár az ellátás, a fiatal meg kell, hogy kapja a lehetőséget a fejlődésre. Össze kell fogni egy olyan kérdésben, ami mindenkinek fontos. „Le kell venni az orrnyeregről a pártszemüveget”, bátorítsuk egymást: töröljük el a három intézkedést – fogalmazott.
Nem félnek – odaérnek?
A pártelnök elmondta: látja, folyik a felkészülés a vereségre is. A kormánypártok szerint úgy kell kiszámítani az eredményt, hogy a nemek számához hozzá kell adni az otthonmaradtak számát is. Így van „erős nem” és „puha nem”. Kilóg a patás lóláb – mutatott rá Orbán. A kormány másik mondatát is meg kell vizsgálni, mely szerint „nem számít az eredmény, semmin se fogunk változtatni”. Orbánt ez arra emlékeztette, mint amikor gyerekkorában este, a sötétben a kert végi illemhelyhez igyekezett, és magában azt skandálta: „nem félek, odaérek”.
Orbán górcső alá vette az alkotmányos rendet pillanatnyi állapotát is. Felmerül a kérdés, hogy vajon Magyarország királyság-e – fogalmazott. Ott mondja a király, vagy a fényes tekintetű padisah a népnek, hogy „értem, amit mondasz, de nem érdekel.” Ám Magyarország demokrácia. Azt kell szem előtt tartani, amit a nép akar. A kormánynak a népet kell szolgálnia.
Vajon mit oktatott az elmúlt 18 év a demokráciáról? Azt, hogy a népnek a demokráciához négyévente egyszer van köze. „A két döntés között nincsen dolgod, ne okoskodj, ne akarj érvényt szerezni akaratodnak” – mondta Orbán. A népszavazás azért is egyedülálló, mert az emberek visszaveszik a demokráciát, és azt üzenik a politikusoknak: „az egészségünk és tanulásunk fontos és mi fogunk dönteni”.
A két „j”
A jövő igennel kezdődik. Egyes nyelvészek szerint „j”-vel. De mi kell ahhoz, hogy az elviselhetetlen jelent meg kelljen változtatni? – tette fel a kérdést Orbán, hozzáfűzve: a növekvő elszegényedésért a hazugság politikája a hibás. Nemet kell mondani a hazugságra, Magyarországon soha többé nem szabad elfogadni, hogy erre építsenek. A múltat le kell zárni a három igen kimondásával.
Orbán arra a kérdésre, hogy mit is várnak az emberek a kormánytól, így válaszolt: egy kormánynak pártatlannak kell lennie, a közjót kell szolgálnia, minden körülmény között feddhetetlennek kell maradnia, nekik is követni kell azt a normát, melynek betartását elvárják a néptől. A legfontosabb pedig, hogy legyen tisztelhető a kormány. Ma nem pártatlan, nem feddhetetlen és nem lehet tisztelni.
Betelt a pohár – jelentette ki a pártelnök. Békésen, de határozottan változtatni kell. Történelmi felelősség nyomja a vállunkat – fogalmazott. Aki elégedetlen a politikusokkal, azoknak itt az alkalom, most adhatnak nekik, csak vegyék a fáradtságot, és húzzák be a három igent. Dönthetnek a politikusok helyett, elmondhatják nekik, hol lakik a Jóisten. A népszavazással mindenki nyerni fog. Ha győznek az igenek, március 10-én megszabadulunk a vizitdíjtól. Oda lehet állni a gimnazista gyerekek elé, hogy ők már többre vihetik, elmehetnek főiskolára. És lesz, aki azt érzi: megindul az erkölcsi rend, győz az igazság, megrendülnek a múlt visszahúzó erői.
Ha lesznek közös sikereink, alábbhagynak az országban a viták. A népszavazás lehet a megújulás első komoly sikere, hiszen senki nem kényszeríthet arra, hogy elfogadjuk: a hazánkat tönkre lehet tenni – zárta beszédét Orbán Viktor.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
