Noha az iskolák ma még válogathatnak a friss diplomások között, hat-nyolc év múlva tragikus helyzet állhat elő: nem lesznek tanár szakos fizikusok. Tavaly már csak öt fizika szakos tanár végzett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természettudományi és Informatikai Karán (TTIK), holott tíz évvel ezelőtt még 56-an vették át a diplomájukat. Noha évről évre kevesebb az egyetemről kikerülő biológia, kémia, földrajz és a matematika szakos tanárok száma, a többi tárgynál nem tapasztalható ekkora népszerűségvesztés.
A helyzetet bonyolítja, hogy ma már hároméves egységes alapképzést kapnak a fizika szakra jelentkezők, és harmadévben dönthetik el, tanári szakirányon folytatják-e a mesterképzést. Kicsi a valószínűsége annak, hogy az újabb megmérettetés után fizika tanárszakosként akarnának kikerülni a munkaerőpiacra a tehetségesebbek.
Papp Katalin, a kísérleti fizikai tanszék docense a lapnak úgy fogalmazott: a felsőoktatásban, 2006-ban bevezetett új, bolognai rendszer a tanárképzés halála lesz. Azok tanítanak majd kémiát, matematikát és fizikát, akik a hároméves alapképzés után nem mennek tovább.
Hasonlóan pesszimista Szabó Gábor fizikus professzor is. Az ismert szegedi akadémikus elmondta, hat-nyolc év múlva fizikából totális tanárhiány lehet. Ráadásul egy ideje már nemcsak a nagy kutató-fejlesztő és ipari cégek keresik a diplomás, nem tanári szakon végzett fizikusokat, hanem az üzleti világ is. Tőzsdei elemzőnek például fizikusokat alkalmaznak, mert ők modellezésben egyedülálló tudást szereztek – jelentette ki.
(Délmagyarország)
