Magyarország súlyos gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságban van, amelynek következtében nemzeti történelmi mélypontot él át – fogalmazott Matolcsy György, a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet igazgatója, az egykori Orbán-kormány minisztere csütörtökön Budapesten a Károli Gáspár Református Egyetem szervezésében tartott kerekasztal-beszélgetésen. Matolcsy György felhívta a figyelmet, hogy a fejlett országokat tekintve anyagi értelemben Magyarországon a legnagyobb a szakadék a társadalom felső és alsó tíz százaléka között.
Véleménye szerint az ország erkölcsi válsággal is küszködik, amelynek többek között az adózási rendszer látja kárát, ugyanis az állam mértéktelenül nagy adóterheket ró az állampolgárokra, akiknek nagy része lehetőségeihez mérten igyekszik kibújni a fizetési kötelezettség alól. A válság okát a gazdasági szakember egyebek mellett abban látta, hogy „Magyarország nem képes nemzetben gondolkodni”, holott szerinte „nemzeti öntudat nélkül nincs siker”. A nemzeti gazdasági stratégia sikerességére többek között Finnország és Írország példáját hozta fel, amely országok konkrét célok kitűzésével tudtak kilábalni szegénységükből. Előrelépésnek a „megújított szociális piacgazdaság” kidolgozását tekintette a meglátása szerint nem ezen az alapon működő gazdasági rendszerrel szemben.
Magyarország az unió „leginkább sebezhető” országa
Járai Zsigmond, a jegybank korábbi elnöke, az egykori Orbán-kormány minisztere beszédében rámutatott, hogy „a nemzetközi pénzvilág azt segíti meg, aki önmagán is segíteni tud”. Ez szerinte azért lehet végzetes Magyarország számára, mert az Európai Unióban a „leginkább sebezhető” országnak tartják. Ez annak tudható be, hogy az unió harmadik legeladósodottabb országa az adósságcsapdában lévő Magyarország, ahol a bruttó nemzeti termék hetven százalékát költik a hitelek visszafizetésére. Emiatt egyre nehezebben adnak kölcsönt Magyarországnak, sőt néhány hete külföldiek már egyáltalán nem vesznek magyar államkötvényeket.
Rámutatott: az adósságspirál növekedéséhez a végrehajtó hatalom elhibázott költségvetéseinek sorozata, és az is hozzájárult, hogy a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás következtében az Egyesült Államok leszállította a jegybanki alapkamatot egy százalékra, ami miatt könnyen lehetett hitelekhez jutni. A rossz pénzügyi kormányzás miatt azonban még a nemzetközi pénzpiacon mutatkozó, néhány évig tartó pénzbőséget sem használta ki az ország megfelelően, mert nem beruházásokra költötte a hiteleket. A pénzügyi válságot elmondása szerint a jelenlegi „tehetségtelen” kormány nem tudja kezelni, ezért „előrehozott választásokra van szükség”.
Lejáratták a politika, a nemzet, a radikalizmus és a liberalizmus szavakat
Balogh Zoltán fideszes politikus úgy ítélte meg, hogy „Magyarországon nyelvi, kommunikációs és legitimációs küzdelem folyik”, ahol „a szavak jelentését azok adják meg, akik erősebbek a médiában”. Ennek következtében például a kereszténység szó „retrográd, visszahúzó maradványt” jelöl ahelyett, hogy azt jelentené, „ami nélkül az élet elképzelhetetlen”. Előadása szerint ugyanígy lejáratták többek között a politika, a nemzet, a radikalizmus vagy a liberalizmus szavakat is.
(MTI)
