Kósa Lajos elmondta, hogy az elnökségi ülésen két lehetőség vetődött fel, az egyik, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert szerintük az ügy súlyosan alkotmányellenes. A nemzetbiztonsági törvény ugyanis nem ad felhatalmazást a kormánynak arra, hogy a nemzetbiztonsági megfigyelést kiterjessze az önkormányzatokra, ahol választott képviselők ülnek – fűzte hozzá.
Fotó: Éberling András
A másik lehetőség, hogy a nemzetbiztonsági törvény szerint az érintettek – vagyis a polgármesterek, a fejlesztési tanácsok elnökei, a megyei közgyűlési elnökök – panaszeljárást kezdeményezhetnek a nemzetbiztonsági bizottságnál, illetve Szilvásy Györgynél abban az esetben, ha a titkosszolgálatok működésében súlyos törvénytelenséget vagy zavart észlelnek – tette hozzá a Fidesz alelnöke, aki szerint a két lehetőség közül az egyiket mindenképpen „meglépik”.
Kósa Lajos arra reagálva, hogy a miniszterelnök aláírta a rendeletet, elmondta: a nemzetbiztonsági törvény egyáltalán nem ad lehetőséget az önkormányzatok megfigyelésére, sem önként, sem kötelezően. A törvénytelenségben nem tudunk együttműködni – tette hozzá a politikus, aki közölte: nincs tudomásuk arról, hogy a titkosszolgálatok emberei eddig megkerestek volna önkormányzatokat a védelemről szóló együttműködés ügyében. Szerinte a titkosszolgálat emberei félnek is az ügytől. Mint mondta, egyikük úgy fogalmazott: „már régen nem lesznek ezek kormányon, amikor én még járni fogok a bíróságra, mert törvénytelen utasítást hajtottam végre”.
Kósa Lajos úgy értékelte: a kormány olyan „Rubicont” lépett át, amelyet demokráciákban tilos átlépni: lehetővé tette, hogy a választott képviselőket bírói felhatalmazás nélkül, az igazságügy-miniszter engedélyével lehessen megfigyelni, lehallgatni, náluk házkutatást tartani. Ezzel a lépéssel azt üzeni a kormány, hogy mindent megtehet, amit akar, hatalma megtartása érdekében – fogalmazott a politikus, aki szerint megengedhetetlen és mélyen antidemokratikus az ügy.
Demeter: Politikai célokra használja a nemzetbiztonságot a kormány
Demeter Ervin hangsúlyozta: „kibújt a szög a zsákból”, ezzel az üggyel beigazolódott, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalt politikai célokra kívánja felhasználni a kormány, amely a hatalom megtartása érdekében minden eszközt, így a titkosszolgálatokat is beveti. Mindkét fideszes politikus hangsúlyozta, hogy 2008 márciusa előtt az önkormányzatokra nem terjedt ki a nemzetbiztonsági védelem, csak a fővárosi önkormányzat és a megyei önkormányzatok hivatalaira. Szerintük Szilvásy Györgynek az az érvelése sem igaz, hogy az önkormányzatok megállapodás alapján kapnak nemzetbiztonsági védelmet, mert a kormányhatározat az önkormányzatokat a kötelezően megfigyelendő körbe utalja.
Mindkét fideszes politikus hangsúlyozta, hogy 2008 márciusa előtt az önkormányzatokra nem terjedt ki a nemzetbiztonsági védelem, csak a fővárosi önkormányzat és a megyei önkormányzatok hivatalaira. Szerintük Szilvásy Györgynek az az érvelése sem igaz, hogy az önkormányzatok megállapodás alapján kapnak nemzetbiztonsági védelmet, mert a kormányhatározat az önkormányzatokat a kötelezően megfigyelendő körbe utalja. Kósa Lajos szerint az uniós pénzek elosztására való hivatkozás is „nevetséges érv”, mert például a megyei fejlesztési tanács is bekerült a nemzetbiztonsági védelem alá, holott nem dönt semmiről, hiszen minden jogköre átkerült a regionális fejlesztési tanácshoz. Másrészt pedig ebből a logikából az következik, hogy akkor a kormány az uniós pénzekre pályázó állampolgárokat és vállalkozásokat is meg akarja majd figyelni – mondta.
Demeter Ervin arról is beszélt, hogy már Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója kinevezésekor is alapos volt a gyanú, hogy a kormány politikai célokra kívánja felhasználni titkosszolgálatokat, ami miatt a Fidesz és a KDNP ki is vonult a nemzetbiztonsági bizottságból. Az MTI kérdésére, hogy a mostani ügy miatt visszaülnek-e a testületbe, Demeter Ervin azt mondta: akkor tudnak visszamenni a nemzetbiztonsági bizottságba, ha remény van arra, hogy ott érdemi munka folyjon, és megnyílik a valódi ellenőrzés lehetősége.
Arra a felvetésre, hogy Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter azt nyilatkozta, ő a kormányülésen nem hallott erről a kormányhatározatról, Demeter Ervin azt mondta: értesülései szerint államigazgatási egyeztetésen nem járt ez a határozat, minden jel arra mutat, hogy ez Szilvásy György és Gyurcsány Ferenc „közös szerzeménye”, rajtuk kívül nem tudott róla a kormány egyetlen tagja sem.
Gyurcsány aláírta a határozatot
A miniszterelnök a kormánykabinet ülésén aláírta a nemzetbiztonsági védelemről szóló kormányhatározat módosítását, amely alapján egyértelműbb lesz, hogy az önkormányzati szférában ez az együttműködés nem kötelező. Ezt a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter jelentette be a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.
Fotó: Tóth Tibor
Szilvásy György hangsúlyozta: nem történt tartalmi módosítás, ugyanakkor szerették volna, ha a napi jogi kérdésekkel nem foglalkozók számára is egyértelművé válik ez a kérdés. A titokminiszter közölte: nyitottak a kormányhatározat alapjául szolgáló nemzetbiztonsági törvény módosítására, ha az ellenzéknek problémája van egyes rendelkezéseivel vagy a garanciális elemekkel.
Arra a felvetésre, hogy a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul a jogszabály miatt, Szilvásy György azt mondta, a kormány nyitott szakmai szempontok figyelembevételére, de ha a nemzetbiztonsági törvénnyel 1995 óta nem volt alkotmányossági aggály, akkor valószínűleg most sem lesz.
(MTI)
