A korábbi, januártól hatályba lépett rendelkezés szerint a fordított adózást kell alkalmazni az ingatlanokhoz kapcsolódó építési, szerelési, fenntartási, takarítási, karbantartási vagy bontási munkálatoknál, a jogszabály azonban nem határozta meg, mit is ért ingatlan fogalmán. Vagyis egy torony, egy cső, egy vezeték elhelyezésének, megépítésének áfabesorolása nem volt egyértelmű. Ezt kezdetben egy állásfoglalással korrigálta a minisztérium, amelyben ingatlannak minősített minden dolgot, ami a földhöz kapcsolódik – ennek alapján még a fűnyírás is ebbe a kategóriába tartozott.
Az új, májustól érvényes szabály szerint kétféleképpen állhat elő fordított adózás: az ingatlan-nyilvántartás hatálya alá eső ingatlan átadása, illetve az építésiengedély-köteles munkák elvégzése során. A gond az, hogy az új szabályozás is túl pongyolára sikeredett: „az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan” kifejezést használja, ám az ingatlan-nyilvántartásba nem ingatlanokat, hanem ahhoz kapcsolódó jogokat jegyeznek be. Így például egy vezeték beépítése is megjelenik a nyilvántartásban mint szolgalmi jog – mondta Pénzely Márta, a Deloitte szakértője egy az Amerikai Kereskedelmi Kamara által rendezett előadáson. Ennek alapján tehát továbbra is bizonytalan, hogy a cső fektetése fordítottan adózik-e vagy sem.
Az sem segít sokat, hogy az új szabály szerint a fordított adózás alá az építési hatósági engedélyhez kötött tevékenység tartozik – ilyen ugyanis nincs. Nem egyértelmű a jogszabály-alkotói akarat: az önkormányzattól beszerzendő engedélyre, vagyis építésügyi hatósági engedélyre vonatkozik-e a kitétel, vagy adott esetben több hatóság (katasztrófavédelmi, környezetvédelmi) által kiállított engedélyre. A szakértők most arra várnak, hogy a pénzügyi tárca megfelelő állásfoglalást készít a felmerült kérdésekkel kapcsolatban.
(napi.hu)
