Molnár Károly bemutatkozásában az oktatás, a kutatás, az innováció és a gazdaság hatékony együttműködését szorgalmazta és a források jobb elosztását ígérte a jövőre nézve. Célként jelölte meg, hogy a területtel foglalkozó egyes tárcák tevékenységét összehangolja, véleménye szerint a centralizáció a hatékonyságot növelni fogja.
A leendő miniszter arról is beszélt, hogy a szétaprózott projektek helyett a kiemelt programokat részesítené előnyben, s fontosnak tartotta, hogy a pályázati rendszer átlátható, tiszta és mindenki számára ellenőrizhető legyen. Azonnali feladatként jelölte meg, hogy változzon a jogszabály a projektek kifizetésénél, s ha gond van egy programnál, az ne hátráltassa az összes többi kifizetését.
Több képviselő felvetette, hogy míg más nyugati országokban a vállalati szféra hozzájárulása a területhez 70 százalékos, nálunk csupán 30. Molnár Károly válaszul elmondta, hisz abban, hogy növelhető a vállalatok hozzájárulása. Példaként említette, hogy a Műegyetem költségvetésének több mint 50 százaléka ipari megbízásból és pályázatokból származik.
Ellenzéki felvetésre, a felsőoktatás fizetőssé tétele kapcsán azt mondta, hogy vállalja, amit tett. Korábban nem a tandíj, hanem a fejlesztési részhozzájárulás bevezetését támogatta a rektori konferencia, de már februárban – még a népszavazás eredménye előtt – jelezték, hogy ez sem oldaná meg a felsőoktatás problémáit. Molnár Károly azt mondta, hogy nem tartja magát a fizetős felsőoktatás "felkent támogatójának", hanem az igazságos képzés híve.
Fideszes képviselők szóvá tették, hogy a rektor 2006.október 22-én nem tartotta kívánatosnak Sólyom Lászlót a Műegyetem 56-os megemlékezésén. Azt kérdezték, ezt leendő közjogi szereplőként saját magára nézve is irányadónak tartja-e. Molnár Károly az eset kapcsán az ünnepséget szervező alapítvány „elfogadhatatlan viselkedéséről” beszélt.
(MTI)
Szoboszlai Dominik
Szoboszlai és Kerkez bosszút állhat: személyes ügy nekik a Liverpool rangadója
