A charta aláírói a nyilvánosság előtt vállalnák, hogy a nemzeti érdekeket előtérbe helyező, ám másokat tiszteletben tartó nemzetpolitikát folytatnak.
Csapody Miklós közölte: a cél az, hogy a magyarság nemzetközi képviseletekor felülemelkedjenek a belpolitikai viszályokon, és a megosztás „exportálása” helyett egységesen lépjenek fel. A chartához csatlakozók azt is elfogadnák, hogy elhatárolódnak a magyar közéletben feltűnő szélsőségektől.
A chartát indokolva az MDF parlamenti képviselője azt mondta, bár a külföldön dolgozó diplomáciai kar nagy része becsületesen és hűségesen szolgálja az ország érdekeit, „Magyarország külügyi vezetése, diplomáciája láthatatlan, kiszámíthatatlan, cselekvőképtelen.” Hozzátette, néha az a benyomása, hogy az országnak csak azért van külügyminisztériuma, mert a legtöbb országnak a világon szokott ilyen intézménye lenni.
Csapody Miklós úgy látja, kezdeményezése apropóját a magyar-szlovák viszonyban jelentkező anomáliák adják. Emlékeztetett arra, hogy Ján Slota magyarellenes szlovák kormánypárti politikus a közelmúltban „lovas bohócnak” nevezte Szent Istvánt és „kócos asszonynak” titulálta Göncz Kingát, a magyar külügyminisztert.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.