Az elmúlt hetekben több olyan gazdasági tervezet látott napvilágot, amely a magyar gazdaságot és adórendszert érintő reformokkal foglalkozott. A Forsense júniusi felmérésében néhány ilyen közérthetően megfogalmazható reformjavaslat várható fogadtatását vizsgáltuk. A feltett kérdések száma nem elég ahhoz, hogy komplex képet kapjunk a magyar választópolgárok állami szerepvállalásról, az adó- és szociális rendszerről alkotott véleményéről, de az alapvető attitűdök jól körülírhatók a kérdések segítségével.
Három téma köré csoportosultak a kérdések. Az első csoportba a gyermekekhez köthető járulékok, gyes/gyed és családi pótlék kapcsán felmerült változtatások értékelése került bele. A kérdések második csoportja a foglalkoztatottság növelését, illetve a munkavállalói terheket érintő javaslatokat járta körül. A harmadik témakörben a nyugdíjrendszer megreformálásáról megfogalmazott javaslatokról mondhattak véleményt a válaszolók.
85 százalék támogatja a segély munkához kötését
A támogatottság szempontjából három csoportra lehet osztani a hat felsorolt javaslatot. Az elsőbe az a három felvetés kerül, amelyek széles társadalmi támogatottsággal bírnak. Idetartozik az a két javaslat, amely egyes településeken már rendelettel bevezetett gyakorlat is: iskoláskorú gyermekek esetén a családi pótlék kifizetésének iskolába járáshoz kötése, illetve a közhasznú munka előfeltételül szabása a munkanélküli támogatáshoz. Mindkét felvetést a felnőtt lakosság legalább 85 százaléka támogatja, nagy többségük teljes mértékben.
A többség az infláció mértékével emelné a nyugdíjakat
A harmadik széles támogatottságnak örvendő javaslat a nyugdíjemelés inflációhoz kötése. Noha a kérdés szövegében egyértelműen szerepelt, hogy ez a jelenlegi gyakorlathoz képest kisebb mértékű emelést jelent, ezzel együtt a megkérdezettek 71 százaléka inkább egyetért a javaslattal, közel kétharmaduk teljes mértékben.
Nem rövidítenék a gyest
A második csoportba az a két javaslat tartozik, ahol szintén az egyetértők csoportja a nagyobb, de az ellenzők tábora is jelentősnek mondható. A munkaképes korú rokkantnyugdíjasok támogatásának csökkentését és ilyen módon munkára ösztönzésüket 56 százalék támogatja, és 36 ellenzi. A béreket, jövedelmeket terhelő adók, járulékok csökkentését, a jövedelmek emelkedését, de ezzel párhuzamosan az áfa emelését pedig 49 százalék támogatja, és 34 százalék ellenzi. Ez utóbbi esetben volt a legnagyobb a bizonytalanok aránya (15 százalék), tehát feltehetőleg ez a javaslat volt a legnehezebben értelmezhető a válaszadóknak. Az utolsó, széles körben elutasított tervezetek csoportjába egyetlen felvetés került: a gyermekvállalással kapcsolatos támogatások idejének másfél évre csökkentése, s az ily módon megtakarított összeg bölcsőde- és óvodafejlesztésére fordítása. A megkérdezettek alig több mint negyede (27 százalék) támogatja ezt a javaslatot, míg közel kétharmaduk (64 százalék) ellene van.
Az idősek is elvetik a svájci indexálását
Érdekes módon az 55 év feletti korcsoport kétharmada is támogatja a nyugdíjemelés inflációhoz kötését, s hasonlóan meglepő, hogy a legfiatalabb, 35 év alatti korosztály sem utasítja el az átlagosnál nagyobb arányban a gyermekvállaláshoz kötődő támogatások járandóságának csökkentését. A rokkantnyugdíj csökkentését a középkorúak (35-54 évesek) támogatják a legkisebb arányban, de ez a szint is eléri az 50 százalékot. A legalacsonyabb iskolai végzettségűek a gyes-gyet megrövidítése és a munkanélküli támogatás közhasznú munkához kötése kivételével a másik négy javaslatot az átlagosnál kisebb arányban támogatják, azaz az alacsonyabb státuszúak az átlagosnál nagyobb mértékben érzik fenyegetve magukat e javaslatok által.
origo.hu
Ritka törvénymódosítás – a kutyások egy részét érintheti
