Szepessy Zsolt, a település független polgármestere keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: nem ért egyet az ombudsman megállapításával, és visszautasítja a diszkriminációra vonatkozó kijelentését. Nem akarnak és nem is akartak kényszermunkát bevezetni Monokon, céltudatosan inkább arra törekedtek – az emberek jóérzésére apellálva –, hogy a helyiek dolgozzanak a településért.
Kállai: A problémák a mélyszegénységet érintik, romaügy lett belőle
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint törvény- és alkotmányellenes, emellett diszkriminatív a monoki és a községhez csatlakozott más települési önkormányzatok azon döntése, hogy a segélyek kifizetését munkához kötik. Kállai Ernő kedden nyilvánosságra hozott jelentésében megállapította, hogy a település példáját követve Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata rendeleteiben nemcsak tudatosan sért törvényt, de felvetődik a közvetett diszkrimináció lehetősége is. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa úgy fogalmazott: a problémák a mélyszegénységet érintik, viszont kisebbségi, így romaügy lett belőle, ami végiggyűrűzik az egész országon, ezért vált szükségessé hivatalból megindítania a vizsgálatot.
Bár a kezdeményezések közlésekor az érintett önkormányzatok és vezetőik hangoztatják, hogy a probléma független az etnikai hovatartozástól, de a sorok között megbúvó kirekesztő gondolkodásmódot, a „szalonrasszizmust” veszélyesnek tartja, csakúgy mint azt is, hogy a cigányságot bűnbakként próbálják beállítani – fogalmazott.
„Nem akarnak ingyenélők lenni”
Monok polgármestere a megállapításokra reagálva azt mondta: a segélyből élők nagy többsége tisztában van azzal, hogy adófizetők pénzéből kapja a juttatásokat, és ezért cserébe ő is tenni akar. „Nem akarnak ingyenélők lenni” – fűzte hozzá. Szepessy Zsolt sajtótájékoztatóján a falu roma lakói közül mintegy tizenöten részt vettek. Újságírói kérdésekre azt mondták: soha nem tapasztaltak kirekesztést Monokon, támogatják a képviselő-testület döntését, egyetértenek azzal. A polgármester annak a véleményének adott hangot, hogy a vidéket kellene a döntéshozóknak erősíteniük.
Kiemelte, mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy ebből a kérdésből még csak véletlenül se legyen romaügy, hozzátéve: nem ért egyet az ombudsmani jelentéssel, szerinte az olyan mondanivalót sugall, ami rossz példát mutat. Szepessy Zsolt közölte: nem állt szándékában sem neki, sem a helyi képviselőknek a cigányságot bűnbakként kezelni, soha nem volt problémája a kisebbséggel. Véleménye szerint a mostani segélyezési forma csak konzerválja és újratermeli a romák mélyszegénységét is. Úgy fogalmazott: sajnálja, hogy a kisebbségi ombudsman egy ilyen horderejű ügyben Budapestről alkotta meg a véleményét, nem tette tiszteletét Monokon, hogy helyben szerezzen tapasztalatokat.
Megjegyezte, a helyi romák valós problémáit helyben kézzel fogható segítség formájában oldják meg, szerinte többet tettek a romákért, mint amennyit mások országos szinten. Szepessy Zsolt közölte: eljuttatja az ombudsmannak a korábban írt levelét, emellett az elhangzottakra is írásban kíván majd reagálni.
Sárospatakra várják az ombudsmant
Sárospatak alpolgármestere, Aros János (Fidesz-MPSZ) az MTI-nek azt mondta: megdöbbenve olvasta, illetve hallgatta az ombudsman véleményét. Hangsúlyozta, hogy egyik rendeletükben sem szerepel a roma kifejezés. Itt azokról van szó, akik "sportot űznek" a segélyek kijátszásából és ezáltal több jövedelemhez jutnak, mint azok, akik 40 órában dolgoznak köztisztviselőként vagy közalkalmazottként.
Véleménye szerint az ombudsmani jelentés ellentétet szít romák és nem romák között. Úgy fogalmazott, megdöbbenve tapasztalta, hogy az ombudsman "arra sem vette a fáradságot", hogy elolvassa a sárospataki rendeletet, amely nem törvénysértő. Az érintetteknek ugyanis felajánlják a közmunka lehetőségét, amit akkor utasíthatnak vissza, ha orvosi papírral igazolják alkalmatlanságukat. Ha ez nem történik meg, akkor vonják meg tőlük a segélyt – fűzte hozzá.
Aros János közölte, továbbra is a törvényhozók segítségét kérik ebben az ügyben, az ombudsmant pedig szívesen várják Sárospatakra. Azt is elmondta, hogy a gyermekvédelmi támogatást érintő rendeletükről ők maguk is tudták – már a döntés előtt -, hogy törvényellenes. Mindezek ellenére a sárospataki kistérség 16 települése egyhangúlag csatlakozott a szerencsi kistérség kezdeményezéséhez. (A sárospataki önkormányzat a gyermekvédelmi támogatásokat csak azoknak fizeti ki, akik járatják gyermekeiket iskolába vagy óvodába.)
Kerepes az Alkotmánybírósághoz fordul
Franka Tibor, Kerepes polgármestere az MTI-nek kifejtette: álláspontja szerint a kisebbségi ombudsman nem autentikus személy a segélyek kifizetése ügyében. Itt ugyanis nem kisebbségi kérdésről van szó, mert a segélyeket bőrszínre, vallásra, fajra tekintet nélkül azoknak a helyi lakosoknak kívánják folyósítani, akik munkával szolgálják meg ezt a pénzt. Ezért a kerepesi önkormányzat a kérdésben az Alkotmánybírósághoz fordul és a helyi testület döntése értelmében július 1-től alkalmazni kívánja a segélyek kifizetése feltételeként a munkavégzést – húzta alá.
Ivád jegyzője egyetért Kállaival
Kadlott Csaba, Ivád jegyzője az MTI-nek azt mondta: egyetért a kisebbségi ombudsmannal és a törvényeknek megfelelően fog eljárni. Hozzátette, nem tehet olyat, ami törvényellenes, márpedig ez a rendelet ellentétes a hatályos törvényekkel. A jegyző hangsúlyozta: nem ért egyet a rendelettel, jogköre azonban csak arra terjed ki, hogy jelezte a törvénysértést az önkormányzatnál. „Én nem fogom végrehajtani ezt a rendeletet, hanem a törvényeknek megfelelően fogok eljárni” – fűzte hozzá.
(MTI)
