A parlament mandátuma három esetben szűnhet meg: egyrészt, ha a köztársasági elnök által javasolt miniszterelnököt 40 napon belül nem választják meg, másrészt ha 12 hónap alatt négyszer konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megvonja bizalmát a kormánytól, illetve ha az országgyűlés feloszlatja önmagát – mondta el lapunknak Dr. Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi és Államtudományi Karának dékánja.
A köztársasági elnök két esetben oszlathatja föl a parlamentet: ha az általa jelölt miniszterelnököt 40 napig nem választják meg, vagy ha 12 hónap alatt négy konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen a parlament.
Ha a parlament önmagát oszlatja fel – tette hozzá Schanda –, az államfőnek csupán a három hónapon belül sorra kerülő, új választás kiírása a feladata.
A parlament önfeloszlatását bármelyik képviselő kezdeményezheti, nincsenek szigorú szabályai az eljárásnak – hívta fel a figyelmet Dr. Cservák Csaba alkotmányjogász. A feloszlás akkor lesz érvényes, amikor az összes parlamenti képviselő 50 százaléka + egy fő igennel szavaz. Ez a jelenlegi parlamentben 194 főt jelent – tette hozzá Cservák. A parlament feloszlatása során a képviselők számára nem kötelező a titkos szavazás. A szabad mandátum elve alapján előfordulhat, hogy nem mindegyik képviselő támogatja frakciója döntését.
Cservák a szakértői kormányról elmondta, hogy alkotmányjogi értelemben nem különbözik a pártok által delegált kormánytól, így az aktuális politikai érdekek alapján bármikor elmozdítható az országgyűlési frakciók döntése alapján. Az alkotmányjogász érdekességként említette meg, hogy Lettországban a köztársasági elnök kezdeményezheti a parlament feloszlatását, abban az esetben, ha az összes választópolgár tíz százaléka aláírja a kezdeményezést.
origo.hu
Hatalmas robbanás rázta meg a települést, a helyiek azt hitték, kitört a háború
