A Fidesz több ponton is aggályosnak tartja az új Ptk.-t

A Fidesz több ponton is alkotmányosan aggályosnak tartja a kormány által előterjesztett új polgári törvénykönyvet – mondta Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetvezetője pénteki sajtótájékoztatóján. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szerint „megbomlani látszik” az új polgári törvénykönyv (Ptk.) készítését eddig övező politikai egyetértés. A miniszter erről pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján beszélt.

A politikus szerint a gyűlöletbeszédre vonatkozó rész és a regisztrált élettársi kapcsolat szabályozása vet fel alkotmányos kételyeket, ez utóbbi esetében még folyamatban van az alkotmánybírósági eljárás. Répássy Róbert emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy káoszt fog előidézni, ha az új törvénykönyvet már 2010. január 1-jével hatályba akarja léptetni a kormány, mert a polgári és a jogi társadalom nem képes ilyen rövid idő alatt elsajátítani az új szabályokat.

Mint mondta, a rendszerváltás után 20 évvel, egy konszolidált társadalomban nem olyan polgári törvénykönyvre van szükség, amely „egy csapásra” megváltoztatja az emberek mindennapjait, hanem olyanra, amely az eddig kialakult szokásokat és hagyományokat kodifikálja.

Draskovics: A szakmai kérdések már politikai mezt öltenek

Draskovics Tibor elmondta, tízéves előkészítő munka után nyújtották be még a parlamenti szünet előtt az új Ptk. tervezetét, de – véleménye szerint – „kiéleződőben van” egy vita két kérdésről, és „itt a szakmai kérdések már politikai mezt öltenek”. Ismertetése szerint az egyik kritika a tervezettel kapcsolatban, hogy a kormány negligálta volna a szakértői bizottság javaslatait, pedig „erről szó sincsen”. A bizottság letette a javaslatát, de arról szó sem volt, és szó sem lehet, hogy a kormány a maga törvény-előkészítő felelősségét átruházza szakértőkre. A szakértőknek a döntés-előkészítés a dolguk – mondta, hozzátéve: a javaslatokat a kormány apparátusa „korrigálta”, például azért, mert bírák, jogalkalmazók nem tudták elfogadni a szakértők javaslatát. Felhívta a figyelmet arra, hogy sok kérdésben maga a szakértői bizottság sem volt egységes, de a benyújtott törvénytervezet „túlnyomórészt a szakértői bizottság javaslatára támaszkodik”.

Semmi akadálya nincs annak, hogy a parlamenti vitában bárki, aki a szakértői bizottság javaslatának bizonyos elemeit vissza akarja hozni, azt módosító indítványként beterjessze, azokat érdemben meg lehet vitatni – jelentette ki. Mint mondta, sem a kormány, sem ő nem tekinti politikai vagy presztízskérdésnek a tervezetet. „Jó, a társadalom igényeit kielégítő Ptk.-t kell alkotni. Bárki, aki ehhez érdemben hozzá tud járulni jó javaslattal, annak a javaslatát el kell fogadni, bárki is legyen az, bármelyik politikai oldalról” – mondta. Hozzátette: a másik politikai természetű vita tárgya, hogy a Ptk. javaslata alkotmányellenes-e. Mint mondta, a májusban benyújtott javaslat még nem vehette figyelembe az Alkotmánybíróság (AB) nyári döntését, amelyben alkotmányellenesnek nyilvánították a gyűlöletbeszéd szabályozásáról szóló jogszabály egyes rendelkezéseit. Ezért a Ptk. a tavaly elfogadott törvény rendelkezéseit tartalmazza, de – mint mondta – ez „nem maradhat így”, ezért már az Országgyűlés előtt van a törvényjavaslat, ami az AB döntésének megfelelően újraszabályozná a gyűlöletbeszédet.

A miniszter szerint a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő vita tulajdonképpen értékválasztási kérdés. Emlékeztetett rá: az Országgyűlés tavaly törvényt alkotott a bejegyzett élettársi kapcsolatról, amit többen megtámadtak az AB előtt. A Ptk. javaslata az érvényben lévő törvénynek megfelelően szabályozza a bejegyzett élettársi kapcsolatot. Most az ellenzék azt követeli, hogy amíg az AB ebben nem foglal állást, meg se kezdjük a Ptk. vitáját. Ez nagyon átlátszó trükk arra, hogy ne kelljen tárgyalni a javaslatról – mondta. Hozzátette: nem lehet tudni, hogy az AB mikor dönt, de ha dönt, és emiatt változtatni kell a Ptk. szabályain, akkor még mindig lehet korrigálni az Országgyűlés előtt lévő javaslatot. Hozzátette: megbomlani látszik a Ptk. előkészítését eddig övező politikai egyetértés, „nem tartalmi viták tekintetében, hanem leginkább formai kérdésekben, és azt hiszem, azzal a céllal, hogy az ellenzék szeretné megakadályozni, hogy megszülessen egy nagy fontosságú törvény” – mondta. Az új Ptk.-ról szólva azt mondta, abban új elvek és értékek érvényesülnek.

„Leginkább az emberi méltóság és autonómia a korábbinál sokkal erőteljesebb tiszteletben tartását emelném ki. Az emberi autonómia és méltóság, a szabadság megerősítése új elem, tükröződik ez abban, hogy az állam sokkal szűkebb körben kíván kötelező szabályokat megállapítani, ehelyett sokkal bővebb lesz, ahol a felek tetszés szerint eltérhetnek közös megegyezéssel attól, amit a törvény előír” – mondta. Megjegyezte: az új Ptk. kiemelt figyelmet fordít arra, hogy „az, aki valamilyen szempontból hátrányban van, az kapjon erőteljesebb védelmet, állami segítséget ahhoz, hogy kiegyenlítse ezt a hátrányát”, hogy „az egyenjogúság valóban egyenlő vagy egymáshoz közel álló lehetőségeket teremtsen”. A politikus kiemelte: a javaslat a jogbiztonság megerősítését is célozza azzal, hogy eddig nem vagy kevésbé szabályozott területeken egyértelművé teszi a szabályokat. Emellett a törvényjavaslat ki akarja használni az informatika nyújtotta lehetőségeket is.

(MTI)