Kivonult a zárszámadás parlamenti vitájáról a Fidesz

Kivonultak a 2007-es költségvetés végrehajtásáról szóló általános vitáról a Fidesz frakció jelenlévő tagjai kedden este, mivel Varga Mihály, az ellenzéki párt alelnöke szerint a kormány nem tud elszámolni az államháztartási hiány pontos adatairól. • Csak 1,1 százalékos volt a 2007-es GDP-növekedés• Nem várta be az Alkotmánybíróság döntését a Ház

Az Országgyűlésben a kedd esti zárszámadási vitában Keller László államtitkár nem tudott magyarázatot adni a történtekre, ezt követően a Fidesz kivonult az ülésteremből, mert a vita folytatása ilyen körülmények között értelmetlen és felelőtlen lett volna – áll a Fidesz közleményében.

A Fidesz a házbizottság csütörtöki ülésén kezdeményezi, hogy a kérdés tisztázásáig az Országgyűlés függessze fel a 2007-es zárszámadási törvényjavaslat vitáját – szerepel Varga Mihály, a Fidesz alelnökének nyilatkozatában.

Ékes: Családok tízezrei kerültek megélhetési válságba

Ékes Ilona (Fidesz), pártja emberi jogi munkacsoportjának összefoglalóját ismertetve azt mondta, hogy a 2007. évi zárszámadás alapján a közszféra gazdálkodásában előremozdulás érzékelhető az előző évekhez képest, a jogszabályoknak való megfelelés tekintetében. Kiemelte, hogy az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó jelentése is sokkal kevesebb szabálysértésről számol be, mint az előző években. Összességében viszont kritikaként említette, hogy a 2007. évi költségvetés családok tízezreit sodorta megélhetési válságba, miközben az állami szféra kiadásai lényegében nem változtak.

Ékes megemlítette, hogy miközben tavaly hihetetlen szigorítást vezettek be az adópolitikában, a kormány és szervei „nem jártak élen az adózásban”. A Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak 2007 decemberében 38,4 millió forint köztartozása volt az APEH felé. A képviselő feltette a kérdést, hogy miképpen kívánja a kormány javítani az adózási morált, ha a minisztériumnak több tízmillió forint köztartozása volt.

Az SZDSZ támogatná a zárszámadást

Béki Gabriella (SZDSZ) felszólalásában a zárszámadás két fejezetével, a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alapok alakulásának kérdésével foglalkozott. Emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ már korábban jelezte: támogathatónak tartja a 2007. évi zárszámadást. Elmondása szerint nemcsak azért, mert tavaly még az SZDSZ is tagja volt a kormánynak, hanem azért is, mert úgy gondolják, hogy makrogazdasági szinten jó folyamatok jelennek meg benne.

Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) kiemelte: a gazdaságfehérítés eredményei már a 2007-es zárszámadás számaiban is meglátszanak, mivel az intézkedéseknek köszönhetően mintegy 600 ezerrel többen fizettek egészségbiztosítási járulékot. A kormány a konvergenciaprogramban kitűzött hiánycsökkentés mellett a társadalompolitikai juttatások emelésére is képes volt – mondta. Hozzáfűzte: a nyugdíjak reálértéke az inflációnál nagyobb mértékben, közel 30 százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban, míg a családi pótlék 2007-ben 9,3 százalékkal növekedett.

Mikola: Gúzsba kötötték a szakmát

Mikola István (Fidesz) felszólalásában hangsúlyozta: az egészségügy helyzete, az ágazat soha nem látott megsarcolásának köszönhetően 2007-ben is jelentősen romlott, a kormány által bevezetett teljesítményvolumen-korlátozás pedig „gúzsba kötötte a szakmát”.

„Liberális elképzelés, hogyan kell felszámolni a kis iskolákat”

Babák Mihály (Fidesz) – a kétperces felszólalások hosszú sorát megkezdve – elmondta, hogy a 2007-es költségvetés szigora miatt sok ágazatnak nagyon rossz éve volt. Így soha nem volt ilyen rossz a közoktatás finanszírozása – szögezte le, s úgy vélekedett, a nagymértékű elvonást nem lehet megmagyarázni. Ángyán József (Fidesz) szerint az, hogy hogyan kell felszámolni a vidéki kis iskolákat, liberális elképzelés. Mint mondta, a történtek miatt az SZDSZ-t is terheli felelősség, hiszen a 2007-es év még az MSZP-SZDSZ közös kormányzás éve volt. A Fidesz politikusa ismételten foglakozott a kistelepülések helyzetével, amelyek esetében az állami szolgáltatások felszámolásának koncepciója érvényesül, ez pedig szerinte elfogadhatatlan.

Ékes József (Fidesz) szintén a kis iskolák helyzetéről szólva azt mondta: kérdés, hogy azon az ötszáz településen, ahol megszűntek az iskolák, a fenntartók akaratából, vagy kényszerből történtek-e a bezárások. Leszögezte: az ötszáz alapító nem akarta bezárni az iskoláját. Tatai-Tóth András (MSZP) reagálva az iskolabezárásokra azt mondta: 1998 és 2002 között 40 településen szűnt meg az iskolai oktatás. Az miért nem fájt Önöknek? – tette fel a kérdést. Közölte: 2002-óta kétszáz iskola szűnt meg, s ez a lépés az előző kormány intézkedéseinek folytatása volt.

(MTI)