Kivonult a zárszámadás parlamenti vitájáról a Fidesz

Kivonultak a 2007-es költségvetés végrehajtásáról szóló általános vitáról a Fidesz frakció jelenlévő tagjai kedden este, mivel Varga Mihály, az ellenzéki párt alelnöke szerint a kormány nem tud elszámolni az államháztartási hiány pontos adatairól. • Csak 1,1 százalékos volt a 2007-es GDP-növekedés• Nem várta be az Alkotmánybíróság döntését a Ház

MNO
2008. 09. 30. 18:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Országgyűlésben a kedd esti zárszámadási vitában Keller László államtitkár nem tudott magyarázatot adni a történtekre, ezt követően a Fidesz kivonult az ülésteremből, mert a vita folytatása ilyen körülmények között értelmetlen és felelőtlen lett volna – áll a Fidesz közleményében.

A Fidesz a házbizottság csütörtöki ülésén kezdeményezi, hogy a kérdés tisztázásáig az Országgyűlés függessze fel a 2007-es zárszámadási törvényjavaslat vitáját – szerepel Varga Mihály, a Fidesz alelnökének nyilatkozatában.

Ékes: Családok tízezrei kerültek megélhetési válságba

Ékes Ilona (Fidesz), pártja emberi jogi munkacsoportjának összefoglalóját ismertetve azt mondta, hogy a 2007. évi zárszámadás alapján a közszféra gazdálkodásában előremozdulás érzékelhető az előző évekhez képest, a jogszabályoknak való megfelelés tekintetében. Kiemelte, hogy az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó jelentése is sokkal kevesebb szabálysértésről számol be, mint az előző években. Összességében viszont kritikaként említette, hogy a 2007. évi költségvetés családok tízezreit sodorta megélhetési válságba, miközben az állami szféra kiadásai lényegében nem változtak.

Ékes megemlítette, hogy miközben tavaly hihetetlen szigorítást vezettek be az adópolitikában, a kormány és szervei „nem jártak élen az adózásban”. A Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak 2007 decemberében 38,4 millió forint köztartozása volt az APEH felé. A képviselő feltette a kérdést, hogy miképpen kívánja a kormány javítani az adózási morált, ha a minisztériumnak több tízmillió forint köztartozása volt.

Az SZDSZ támogatná a zárszámadást

Béki Gabriella (SZDSZ) felszólalásában a zárszámadás két fejezetével, a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alapok alakulásának kérdésével foglalkozott. Emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ már korábban jelezte: támogathatónak tartja a 2007. évi zárszámadást. Elmondása szerint nemcsak azért, mert tavaly még az SZDSZ is tagja volt a kormánynak, hanem azért is, mert úgy gondolják, hogy makrogazdasági szinten jó folyamatok jelennek meg benne.

Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) kiemelte: a gazdaságfehérítés eredményei már a 2007-es zárszámadás számaiban is meglátszanak, mivel az intézkedéseknek köszönhetően mintegy 600 ezerrel többen fizettek egészségbiztosítási járulékot. A kormány a konvergenciaprogramban kitűzött hiánycsökkentés mellett a társadalompolitikai juttatások emelésére is képes volt – mondta. Hozzáfűzte: a nyugdíjak reálértéke az inflációnál nagyobb mértékben, közel 30 százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban, míg a családi pótlék 2007-ben 9,3 százalékkal növekedett.

Mikola: Gúzsba kötötték a szakmát

Mikola István (Fidesz) felszólalásában hangsúlyozta: az egészségügy helyzete, az ágazat soha nem látott megsarcolásának köszönhetően 2007-ben is jelentősen romlott, a kormány által bevezetett teljesítményvolumen-korlátozás pedig „gúzsba kötötte a szakmát”.

„Liberális elképzelés, hogyan kell felszámolni a kis iskolákat”

Babák Mihály (Fidesz) – a kétperces felszólalások hosszú sorát megkezdve – elmondta, hogy a 2007-es költségvetés szigora miatt sok ágazatnak nagyon rossz éve volt. Így soha nem volt ilyen rossz a közoktatás finanszírozása – szögezte le, s úgy vélekedett, a nagymértékű elvonást nem lehet megmagyarázni. Ángyán József (Fidesz) szerint az, hogy hogyan kell felszámolni a vidéki kis iskolákat, liberális elképzelés. Mint mondta, a történtek miatt az SZDSZ-t is terheli felelősség, hiszen a 2007-es év még az MSZP-SZDSZ közös kormányzás éve volt. A Fidesz politikusa ismételten foglakozott a kistelepülések helyzetével, amelyek esetében az állami szolgáltatások felszámolásának koncepciója érvényesül, ez pedig szerinte elfogadhatatlan.

Ékes József (Fidesz) szintén a kis iskolák helyzetéről szólva azt mondta: kérdés, hogy azon az ötszáz településen, ahol megszűntek az iskolák, a fenntartók akaratából, vagy kényszerből történtek-e a bezárások. Leszögezte: az ötszáz alapító nem akarta bezárni az iskoláját. Tatai-Tóth András (MSZP) reagálva az iskolabezárásokra azt mondta: 1998 és 2002 között 40 településen szűnt meg az iskolai oktatás. Az miért nem fájt Önöknek? – tette fel a kérdést. Közölte: 2002-óta kétszáz iskola szűnt meg, s ez a lépés az előző kormány intézkedéseinek folytatása volt.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.