Kivonult a zárszámadás parlamenti vitájáról a Fidesz

Kivonultak a 2007-es költségvetés végrehajtásáról szóló általános vitáról a Fidesz frakció jelenlévő tagjai kedden este, mivel Varga Mihály, az ellenzéki párt alelnöke szerint a kormány nem tud elszámolni az államháztartási hiány pontos adatairól. • Csak 1,1 százalékos volt a 2007-es GDP-növekedés• Nem várta be az Alkotmánybíróság döntését a Ház

Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) kiemelte: a gazdaságfehérítés eredményei már a 2007-es zárszámadás számaiban is meglátszanak, mivel az intézkedéseknek köszönhetően mintegy 600 ezerrel többen fizettek egészségbiztosítási járulékot. A kormány a konvergenciaprogramban kitűzött hiánycsökkentés mellett a társadalompolitikai juttatások emelésére is képes volt – mondta. Hozzáfűzte: a nyugdíjak reálértéke az inflációnál nagyobb mértékben, közel 30 százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban, míg a családi pótlék 2007-ben 9,3 százalékkal növekedett.

Mikola: Gúzsba kötötték a szakmát

Mikola István (Fidesz) felszólalásában hangsúlyozta: az egészségügy helyzete, az ágazat soha nem látott megsarcolásának köszönhetően 2007-ben is jelentősen romlott, a kormány által bevezetett teljesítményvolumen-korlátozás pedig „gúzsba kötötte a szakmát”.

„Liberális elképzelés, hogyan kell felszámolni a kis iskolákat”

Babák Mihály (Fidesz) – a kétperces felszólalások hosszú sorát megkezdve – elmondta, hogy a 2007-es költségvetés szigora miatt sok ágazatnak nagyon rossz éve volt. Így soha nem volt ilyen rossz a közoktatás finanszírozása – szögezte le, s úgy vélekedett, a nagymértékű elvonást nem lehet megmagyarázni. Ángyán József (Fidesz) szerint az, hogy hogyan kell felszámolni a vidéki kis iskolákat, liberális elképzelés. Mint mondta, a történtek miatt az SZDSZ-t is terheli felelősség, hiszen a 2007-es év még az MSZP-SZDSZ közös kormányzás éve volt. A Fidesz politikusa ismételten foglakozott a kistelepülések helyzetével, amelyek esetében az állami szolgáltatások felszámolásának koncepciója érvényesül, ez pedig szerinte elfogadhatatlan.

Ékes József (Fidesz) szintén a kis iskolák helyzetéről szólva azt mondta: kérdés, hogy azon az ötszáz településen, ahol megszűntek az iskolák, a fenntartók akaratából, vagy kényszerből történtek-e a bezárások. Leszögezte: az ötszáz alapító nem akarta bezárni az iskoláját. Tatai-Tóth András (MSZP) reagálva az iskolabezárásokra azt mondta: 1998 és 2002 között 40 településen szűnt meg az iskolai oktatás. Az miért nem fájt Önöknek? – tette fel a kérdést. Közölte: 2002-óta kétszáz iskola szűnt meg, s ez a lépés az előző kormány intézkedéseinek folytatása volt.

(MTI)