A magyar társadalom olyan politikára tart igényt, amely feltartóztatja az elszegényedést, érezhetően enyhít a megélhetési gondokon, emberhez méltó életkörülményeket biztosít, és erősíti a társadalmi-nemzeti együvé tartozást – hangzott el a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal (MSZF–SZK) Rendszerkorrekciót a megélhetésért címmel tartott tanácskozásán. A konzultáció után kiadott közlemény szerint „el kell süllyeszteni a neoliberalizmus hajóját, és a dolgozók érdekében álló rendszerkorrekciót kell végrehajtani, módosítani kell az elosztást a munkájukból élők javára”. A szervezet arra mozgósít, hogy ilyen politika kerüljön helyzetbe hazánkban. Állásfoglalásuk szerint nem elég társadalomban gondolkodni, nemzetben is kell. Helyre kell állítani nemzeti szuverenitásunkat, hiszen Magyarország mérhetetlenül alárendelődött a globális érdekeknek mind gazdasági, mind katonai téren.
„Nem tartható, hogy az állampolgár elveszítse az ellenőrzést a képviselők felett”
Pozsgay Imre is egy „komoly, új politikai erő megjelenését” tartotta a legfontosabbnak. „Dráma jöhet, melyben a civil társadalomra nagy feladat hárulhat” – mondta. Pozsgay szerint ki kell kényszeríteni az 1989. évi közjogi intézményi megállapodás felülvizsgálását, és a népszuverenitást újradefiniáló alkotmányozásra van szükség. Nem tartható, hogy az állampolgár elveszítse az ellenőrzést az általa megválasztott képviselő felett, a kormány pedig kibújjon a parlament ellenőrzése alól, és ne lehessen leváltani. Pozsgay hangsúlyozta a népi részvétel fontosságát, kétkamarás parlamentet javasolt, és kiemelte a határon túl élő magyarságért való felelősséget.
Bogár: Társadalmi erő szükséges
Bogár László a rendszerkorrekció lényegét az adók belső szerkezetének átszabásában jelölte meg: a munkát terhelő adókat csökkenteni kell, a tőkét sújtó adókat pedig progresszívan növelni. Ahhoz, hogy ezt kikényszerítsék, társadalmi erő szükséges – mondta. A professzor szerint a szocializmust felváltó rendszer alkalmatlannak bizonyult arra, hogy választ adjon a magyar társadalom alapvető kérdéseire, ezért tarthatatlan, és átfogó korrekciója elkerülhetetlen. Ennek keretében alapvetően fontosnak nevezte a nemzetállamiság védelmét.
Kényszerből dolgoznak a nők?
Szöőr Anna, az Október 23. Bizottság Alapítvány elnöke a női munkavállalók társadalmi helyzetéről tartott előadást Kényszerből dolgoznak-e a nők? címmel. Szöőr Anna bemutatta, mennyire nem érvényesül hazánkban az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, hiszen a szellemi munkakörben dolgozó nők az azonos munkakörben dolgozó férfiak keresetének 74 százalékát kapják, a fizikai foglalkoztatásúak pedig csak amazok bérének a 60 százalékához juthatnak.
Németh György közgazdász rendszerkorrekción az állami költségvetés olyan átalakítását értette, amely konkrét társadalmi programok finanszírozásából indul ki a jövedelemcentralizáció helyett. A jelenlegitől merőben eltérő logika kiegészítő eleme a szuperbruttósítás is, melynek bevezetését kezdeményezte.
Bogdány János, a Jövőt a Hajléktalanoknak (Jaha) Alapítvány elnöke arról tájékoztatott, hogy növekszik a hajléktalanok száma, Budapesten százezren vannak, a szálláshelyek száma viszont mindössze valamivel több mint hétezerre tehető. A hajléktalan fokozottan sérült ember, és még arra is ügyelnie kell, nehogy amiatt veszítse el állását és megélhetését, hogy kitudódik róla: hajléktalan. Bogdány a foglalkoztatás növelésében és olcsó bérlakásokhoz juttatásban jelölte meg a megoldást.
Sipos József, az MSZP társadalompolitikai tagozatának ügyvivője differenciált áfát javasolt: a forgalmi adó csökkentését az alapvető fontosságú élelmiszerekre és növelését a luxuscikkekre. A vidéki munkanélküliség mérséklésének lehetőségét a szövetkezetek támogatásában és a mezőgazdaság fejlesztésében jelölte meg. Azt mondta, hogy a Robin Hood-adót nemcsak egyes vállalatokra, hanem a multinacionális trösztök mindegyikére ki kell vetni.
origo.hu
Szandi engedett a csábításnak – olyat tett, amit eddig még soha
