A látogatást követő nemzetközi sajtótájékoztatón az NRC elnöke úgy fogalmazott: „egyértelmű, hogy Magyarország jelentős lépéseket tett nem csak a villamosenergia-termelés, de a hulladék elhelyezés terén is”. Az újságírók kérdéseire válaszolva Dale Klein kiemelte: a létesítmény őrzés-védelmi rendszere nagyon jó. Mint mondta, nem alkalmas összehasonlítani az amerikai hulladéktároló létesítményekkel, Amerikában ugyanis nem három, csak két kategóriába sorolják a nukleáris hulladékokat.
Dale Klein
Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója elmondta: Pakson évente 900 darab 200 literes hordónyi szilárd hulladék termelődik, a folyékony hulladék mennyisége ennél jóval kisebb. Hozzátette: a szilárd hulladékot, amelyet átmenetileg a telephelyen tárolnak, ide szállítják. A folyékony hulladék, amelyet jelenleg tartályparkban őriznek, később szilárdított formában szintén ide kerül, csakúgy, mint az erőmű majdani leszerelésével keletkező hulladék is. Elmondta: a 2010-ben átadandó, elkészült tároló helyszíne alkalmas bővítésre és többlethulladék befogadására is, amely az erőmű élettartamának meghosszabbításával járhat.
A két nukleáris hatóság együttműködését firtató újságírói kérdésre a főigazgató konkrét példaként a 2003. évi üzemzavart említette, amikor tapasztalati segítségért az amerikai hatósághoz fordultak, ahonnan „azonnali, gyors, hatékony segítséget kaptak, amely segítette a helyreállítási munka biztonságát”. A bátaapáti tároló költségeire vonatkozó kérdésre Rónaky József közölte mai áron számítva a beruházás 38 milliárd forint, amelyhez hozzáadódik az előzetes kutatásokra fordított mintegy 20-22 milliárd forint is.
(Fotók: Reuters)
(MTI)
