A Magyar Nemzet nagy visszhangot kiváltott szeptember végi cikkében arról tudósított, hogy aki beadta a jelentkezését, azt fel is vették az egyetemekre és a főiskolákra. A szelekció elmaradásának oka a lap szerint, hogy a jelentkezéskor még érvényben volt a tandíjtörvény, így csak az mert felvételizni, aki vállalni tudta a költségeket. Ez a felsőoktatás színvonalának drámai eséséhez és a diploma elértéktelenedéséhez vezethet – figyelmeztet a Magyar Nemzet.
A bölcsődei férőhelyek száma viszont olyannyira elégtelen, hogy az országban csak 8-10 százalékos a bölcsődei lefedettség, ami azt jelenti, hogy minden nyolcadik-tizedik gyerek kap bölcsődei ellátást. Az Európai Unió irányelvei szerint ezt az arányt 2010-re 30 százalékra kellene növelni – mondta Szűcs Viktória, aki szerint nem megoldott a bölcsődei gondozók utánpótlása sem. Néhány éven belül ugyanis nyugdíjba megy a bölcsődei dolgozók több mint a fele, a bruttó 80-100 ezer forintos jövedelem pedig nem vonzó a fiataloknak.
Dobrev Klára a rendezvényen a bölcsődék fontosságára hívta fel a figyelmet. A miniszterelnök felesége azt mondta: "iszonyatos lemaradást kell behoznunk, miután 18-19 évet elvesztegettünk".
"Az egész Európában példamutató bölcsődei rendszert sikerült szétverni a ,90-es évek elején" – jegyezte meg, hozzátéve: 2004 volt az első olyan esztendő, amikor a kormány pénzt adott bölcsődék felújítására, azóta négymilliárd forintot fordítottak bölcsődeépítésre.
Dobrev Klára közölte: a nők foglalkoztatottságát illetően Magyarország élenjár Európában egészen az első gyerek megszületéséig. Azt követően azonban nem szívesen foglalkoztatják a nőket, mert "megbízhatatlan munkaerőnek" tartják őket, éppen a gyerekkel, gyerekekkel kapcsolatos teendők miatt.
(mti, MNO)
