Az október 13-án visszavont adótörvény-javaslat helyett beadott, elsősorban az adóadminisztráció csökkentését szolgáló előterjesztés szerint 2009-től tételes cégautó adót kellene fizetni. A Pénzügyminisztérium által előterjesztett új adócsomag egyebek mellett egyszerűsítené az igénybe vehető adókedvezmények rendszerét: évi 3,4 millió forint bevételig egységesen 30 százalékos kedvezménykulccsal, legfeljebb évi 100 ezer forint adókedvezmény érvényesíthető a jelenlegi jogcímeken.
Az egyes jogcímekre vonatkozó egyedi korlátozások megszűnnek. A jogszabály bevezetné az egyszerűsített bevallást: az adóbevallást az adóhatóság állítja össze a nála rendelkezésre álló adatok alapján, kiszámítja az adót, a magánszemély, ha egyetért, aláírva visszaküldi a bevallást. A csomag szerint nőne az általányadózás választási lehetőségének értékhatára, általános esetben 8 millió forintról 15 millió forintra. Megszűnne a magánszemély osztalékból származó jövedelmének, és az egyéni vállalkozó osztalékalapja adóztatásának 35 százalékos kulcsa, az osztalék, illetve az osztalékalap teljes összege 25 százalékkal adózik. A javaslat szerint megszűnne a béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása.
Kovács Tibor, az MSZP-frakció vezérszónoka a kormány által módosítani kívánt 18 törvény előnyeit ismertette. Kiemelte: a „közteher alapok” egységesítésével egyszerűsödnek a foglalkoztatók járulékfizetési kötelezettségei és 2009 szeptemberében az infláció mértékével emelkedik a családi pótlék és megtörténik a nyugdíjkorrekció is.
Balla György (Fidesz) elsősorban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felelősségét, valamint a jövő évi költségvetési törvény elégtelenségét hangsúlyozta vezérszónoklatában. Úgy látja: a Magyarországon kialakult gazdasági helyzetért nem a világgazdasági pénzügyi válság, hanem kizárólag Gyurcsány Ferenc és kormánya a felelős. A fideszes képviselő megjegyezte: a kormány átlagosan 15 ezer forintot tervez kivenni mintegy 920 ezer nyugdíjas zsebéből azzal, hogy a jövő év januárja helyett csupán 2009 szeptemberében hajtja végre a törvényben szabályozott nyugdíjkorrekciót.
Hargitai János (KDNP) úgy fogalmazott, hogy a költségvetést nem megalapozó törvények tárgyalását kezdte meg az Országgyűlés. Kóka János (SZDSZ) arról szólt, hogy a javaslat hozzányúl a számviteli törvényhez, de nem teszi egyszerűbbé azt, és érinti a nyugdíjkorrekciót, de nem hajt végre nyugdíjreformot. Herényi Károly (MDF) azt emelte ki, hogy a javaslat számos pozitívuma ellenére a hiányoktól szenved. Drasztikus módosító javaslatokkal azonban még javítható – tette hozzá.
(MTI)
