Megérkeztek – Kapu Tibor már a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodik. Magyarország második űrhajósa történelmet írt: ő az első magyar, aki az ISS fedélzetére léphetett. A Hunor program keretében zajló küldetés június 25-én, magyar idő szerint reggel fél kilenckor indult a floridai Kennedy Űrközpontból, és alig több mint 28 órás repülés után biztonságosan elérte célját. A dokkolás előtti pillanatokban mindkét objektum 25 000 km/h-val keringett a Föld körül. A dokkolás időpontjában a Nap éppen az ISS-re süt, így nappali dokkolásnak számít Kapu Tiborék érkezése.
A dokkolás az űr felé néző dokkolóporton történt meg. Az ellenkező oldalon ugyanis már tartózkodik egy másik Crew Dragon űrhajó, a Crew–10 küldetés járműve, így csak ez a dokkolóport állt rendelkezésre.
Automatikus csatlakozás, kézi tartalékirányítással
A dokkolás automatikusan ment végbe, de biztonsági okból a személyzet ismét űrruhát öltött és helyet foglalt az üléseikben, hogy szükség esetén kézi irányítással befejezhessék a manővert. A fedélzeten utazó négyfős legénység – Peggy Whitson parancsnok , Shubhanshu Shukla pilóta, valamint Slawosz Uznanski-Wisniewski és Kapu Tibor küldetésspecialisták – tapasztalt földi irányítással hajtotta végre a megközelítést.
Pontosan ütemezett manőverek biztosították a pályát
A repülés során, az indulás utáni 46. percben hajtották végre az első orbitális manővert (burn), amely során az űrhajó már közel 10 kilométerre megközelítette az ISS-t. Egy második, szimmetrikus manőverre a Föld túlsó oldalán is sor került, hogy az űrhajó kiegyensúlyozott és szabályos pályára álljon.
Köszöntés a fedélzeten, majd szabadnap és akklimatizáció
A csatlakozás után teljes körű biztonsági ellenőrzés következik: nyomáskiegyenlítés, tömítettségvizsgálat, majd a hermetikus ajtók kinyitása.
Ez a dokkolást kővetően akár kétórás procedúra is lehet,
utána megkezdődik a hagyományos fogadóceremónia. Ilyenkor az állomáson tartózkodó űrhajósok (jelenleg a csapattal együtt összesen tizenegyen) köszöntik az újonnan érkezőket.
Ezután a személyzet fél-egynapos akklimatizációs időt kap: körbevezetik őket az állomáson, noha korábban a Földön már pontosan megtanulták, mi hol található. A pihenő után azonban azonnal megkezdik a munkát, hiszen több olyan magyar kísérlet is van, amelyet már az első napon el kell indítani, mivel hosszú távú adatgyűjtést igényelnek.
Magyarország ismét helyet foglal a világűr kutatói között – ezúttal nem mint vendég, hanem mint teljes jogú partner
A fedélzeten eltöltött két hét során Kapu Tibor közel harminc tudományos kísérletben vesz részt, amelyek az orvostudomány, anyagtudomány, sugárzáskutatás, élettan és agrártechnológia területére terjednek ki. A magyar Hunor program saját kutatásai mellett a nemzetközi Ax–4 misszió keretében 31 ország közel 60 kísérlete zajlik majd az ISS-en.
Szoros napirend: edzés, munka, kutatás
Az űrhajósok napirendje szigorú: reggel 6-kor kelnek, naponta legalább két órát edzenek, és tizenkét órán át tartózkodnak aktívan a kísérleti és karbantartási feladatok között. A program mind tudományos, mind diplomáciai szempontból mérföldkő: ez az első alkalom, hogy magyar kutató az ISS fedélzetén dolgozik.
