„Akik 40 órát dolgoznak ma Magyarországon hetente, azok – a 48-cal szemben – az 5x8 órát végigdolgozzák, a tűzoltók esetében ennek a 48 – 2x24 – órának a nagy része, ha úgy tetszik, felkészüléssel, pihenéssel, sportolással telik” – ezt a kijelentést tette egyebek mellett Gyenesei István önkormányzati miniszter október 27-én egy reggeli televíziós műsorban, amikor a tűzoltók követeléseiről – az elmaradt túlóradíjról, a veszélyességi pótlékról, a nyugdíj szabályairól – esett szó.
A tűzoltók felháborodtak a kijelentésen, s nyílt levelet írtak a miniszternek, amelyben – többek között – hangsúlyozzák: mindez azt sugallja, hogy a tűzoltók munkaideje pihenéssel, sportolással, vagyis kvázi semmittevéssel telik.
A tűzoltók régóta küzdenek elmaradt túlóradíjuk kifizetéséért. 24/48 órás munkarendben dolgoznak, amely azt jelenti, hogy 24 órát szolgálatban töltenek, majd 48 órát pihenéssel. Könnyű kiszámolni, hogy hetente legalább két teljes napot – 48 órát – töltenek a munkahelyükön, de minden harmadik héten ez három teljes napot, vagyis 72 órát jelent. Ezzel ellentétben heti 40 órát fizetnek ki nekik.
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete és a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete közös közleményben hívta fel a figyelmet az uniós irányelvre, amely szerint „kötöttség, hogy a – rendes és rendkívüli – munkaidő tartama 7 napos időtartamokban – munkaidőkeret esetén átlagosan számolva – a túlórával együtt sem haladhatja meg a 48 órát. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996-os törvény (Hszt.) a rendes munkaidő általános mértékét heti 40 órában határozza meg, ezért az ezt meghaladó munkavégzés túlmunkának minősül”.
Fontosabb talán az a törvényi szabályozás, amely szerint „munkaidőnek minősül az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét, illetve feladatát végzi”. Mivel a tűzoltók a szolgálati idejük alatt minden percben a munkáltató rendelkezésére állnak, ezért ez a 24 óra teljes mértékben munkaidőnek minősül. Ráadásul ennek kötelező része a napi sportfoglalkozás. Fizikai állapotukat ugyanis évente, jogszabályok alapján ellenőrzik, erről jegyzőkönyv is készül, és ha nem felelnek meg a szigorú előírásoknak, akár szolgálati viszonyuk is megszűnhet. A sportolás tehát esetükben nem kikapcsolódás, hanem munkaköri kötelesség.
A tűzoltók hétfőn jelentették be: részt vesznek a rendvédelmi dolgozók november 29-re meghirdetett demonstrációján. Nagy Gábor, a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete vezetője közleményben felhívta a figyelmet: a jövő évi költségvetési tervezetben az szerepel, hogy a tűzoltók személyi normatívája a 2006-os szint alá csökken, tehát nemcsak a 13. havi illetményt vonják meg tőlük (is), de bizonyos béren kívüli juttatásokat is lecsökkentenek.
Életet mentenek
Az MNO egyébként tűzoltóktól úgy értesült: egy átlagos, „vonulós” – a konkrét fizikai feladatokat ellátó – tűzoltó havi nettó bére 90 és 120 ezer forint között mozog. Mindezért heti legalább 48 órát dolgozik, és sosem tudhatja, a következő 2 perc múltán épp hol lesz, visszatér-e épen és egészségesen, vagy megrokkan, esetleg életét veszti. Csak egy példa: 2006 augusztusában a Műegyetem lőterén keletkezett tűzben három tűzoltó vesztette életét. Gyakorlatilag tehát életeket mentenek, a sajátjukat kockáztatva. A lánglovagok munkája hosszú távon komoly pszichikai megterhelést is jelent, hiszen olyan események részesei – akár hetente többször is –, amelyeket egy „átlagember” talán egész életében nem tapasztal meg. A pihenéssel töltött időhöz pedig csak annyit: azzal a tudattal, hogy bármikor befuthat egy riasztás, nem lehet igazán mélyen aludni vagy teljesen kikapcsolódni.
Az MNO ezért úgy döntött, eltölt egy teljes, 24 órás szolgálatot tűzoltókkal, és lehetőség szerint minden tevékenységből kiveszi a részét, így mutatja be, pontosan mivel telik egy tűzoltó munkaideje. November 27-én, csütörtökön egész nap és péntek délelőtt folyamatosan tudósítunk a helyszín(ek)ről.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.