Kónya Péter elmondta, azért döntöttek a demonstráció mellett, mert a kormány az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumon bejelentette, hogy nem kívánja megtartani az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottsággal 2007-ben kötött hároméves megállapodást. A megállapodás szerint az első két évben a konvergenciaprogram megszorításai miatt jelentős megszorításokat kellett elviselnie a közszférának – így a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknak -, hogy 2009-ben egy jelentős reálbér-növekedés következhessen be.
A begyűrűző gazdasági világválság elő jeleire a kormány újabb, a közszférát érintő megszorításokat tervez, többek között befagyasztanák a béreket és elvennék törvényes járandóságunkat, a 13. havi illetményt. Ezzel a fegyveres és rendvédelmi szférában 40-50 százalékos reálbércsökkenés következne be és bérszínvonal a 2002-esre esne vissza – mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a 13. havi járandóság nem pluszjuttatás, hanem szerves része az illetményrendszerüknek. Mint mondta, a szférában az éves bérkeret nem 12, hanem 13 hónapra van elosztva, ennek megfelelően a kifizetést sem 13. havi illetményként, hanem havi lebontásban illetmény-kiegészítésként kapták a közszféra munkavállalói az elmúlt két évben. Mint mondta, a fegyveres és rendvédelmi szférát jelentős létszámhiány jellemzi, emiatt a még a testületeknél maradóknak évi 400-500 túlórát kell vállalniuk, miközben a végrehajtói állomány jelentős része 100 ezer forintot visz haza havonta.
A demonstrációs bizottság ezért döntött úgy, hogy november 29-ére sztrájkot szervez. Hozzátette: bíznak benne, hogy csütörtökön az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság olyan döntést hoz, amelynek értelmében november 29-én nemcsak a fegyveres és rendvédelmi szféra, hanem a közszféra egésze közösen fejezi ki tiltakozását a tervezett megszorítások ellen. Hangsúlyozta: ők is érdekeltek a munkabékében, ezért készek tárgyalni a kormánnyal és a parlamenti pártok vezetőivel.
Kónya Péter egy kérdésre válaszolva elmondta: ha lesz egységes közszolgálati demonstráció, akkor „látszani fog”, hol vannak a tömegben a fegyveres és rendvédelmi munkavállalók. Arról egyelőre nem döntött a demonstrációs bizottság, milyen további eszközöket vesz igénybe, ha a november 29-i demonstráció nem vezet eredményre, de Kónya Péter hangsúlyozta: a törvényes kereket között kívánnak maradni.
A szakszervezeti szövetség korábbi demonstrációi Kónya Péter szerint nem voltak eredménytelenek, hiszen sikerült megakadályozni a hivatásosok szolgálati viszonyáról szóló törvény munkavállalók számára kedvezőtlen módosítását. De – mint mondta – egyre többen vannak, akik sztrájkjogot követelnek a szféra munkavállalóinak, mert „nem kellően figyel oda az államhatalom” a szakszervezettől érkező jelzésekre. Elmondása szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel folytatott tárgyaláson beszámolt róla, hogy a szakszervezeti tagoktól érkező jelzések szerint „ha a kormány a tervezett intézkedéseket megteszi, ne számítson a fegyveres és rendvédelmi szféra lojalitására”. „Azzal egy államnak, kormánynak számolnia kell, hogy azoknak a szerveinél, szervezeteinél, amelynek az a feladata, dolga, hogy megvédje az államhatalmat és az állampolgárok biztonságát, nem lehet ilyen sokáig feszíteni a húrt” – tette hozzá.
A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének tagszervezete a Honvédszakszervezet, a Nemzetbiztonsági Hivatal Érdekképviseleti Szervezete, a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, a Vám- és Pénzügyőrség Független Szakszervezete, a Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége, a Független Rendőr Szakszervezet, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakaszervezete, és a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke szerdán azt közölte, hogy csatlakoznak a novemberi demonstrációhoz, s erre kérik fel a közszolgáltatásban érintett szakszervezeteket is.
Kifejtette: a közoktatásban a pedagógusoknál 2007. szeptemberétől a 10 százalékos munkaterhelés-növelésnek sem volt ellentételezése. Ennek következtében a pedagógusok többségének – a munkavégzés növekedése miatt – a többi közszolgálatban dolgozóénál 10 százalékkal nagyobb a keresetcsökkenése, a végzett munkához viszonyítva. A nem pedagógus dolgozók, akiknek többsége nem felsőfokú végzettségű, illetve ezen végzettségét nem ismeri el jogszabály, a keresete olyan alacsony, hogy annak csökkentése már megélhetését veszélyezteti. A PDSZ szerint mind a foglalkoztatást, mind pedig a keresetek reálértékét legalább meg kell őrizni – közölte Kerpen Gábor.
(MTI)
origo.hu
Ukrán hekkereket hívnának Magyar Péterék a Voks 2025 manipulálására
