Borsik szerint a nehéz gazdasági helyzet miatt „nem lehet kifejezni”, mennyire nehéz tárgyalásokon vannak túl. De miután a munkaadói oldal hat forduló után végre elmozdult korábbi „mindenre nemet mondó” álláspontjáról és elfogadta, hogy januártól legyen minimálbér emelés, legyen bruttó keresetnövelés, továbbá maradhat a szakmunkás bérminimum, a december 5-én, 12-én és 19-én esedékes tárgyalási napokon az összegekről is megegyezés születhet. Úgy vélte, ez azért is fontos lenne, mert a cégek többségénél decemberben megindulnak azok a bértárgyalások, melyek OÉT-megállapodás, nélkül szabaddá vált béralkut, konfliktusok sorozatát eredményezhetik. Utalt rá: a munkavállalók képviselői az OÉT-ben a minimálbérnek az eddigi 69 ezer forintról 76 és félezer forintra, a szakmunkás bérminimumnak a mostani 86 ezer 300 forintról 95 ezer forintra emelésére tett javaslatot. A munkaadók csak jelképes emelést tartanának elfogadhatóak. Borsik úgy vélte: mindkét esetben egy középértékre lehet számítani, amely reményei szerint a munkavállalói oldal javaslataihoz közelít majd.
A tagszervezetei révén mintegy 120 ezer munkavállalót tömörítő ASZSZ elnöke szólt arról is, hogy a kormány hivatalos bérajánlása 4,5 százalékos inflációs előrejelzés mellett évi 4-5 százalékos bruttó keresetnövekedésre vonatkozik, ez azonban a bérek vásárlóértékének biztos visszaesését jelentené. „Szakértői számítások alapján ahhoz, hogy a reálkeresetek szinten maradjanak 2009-ben, legalább 6-6,2 százalékos bruttó keresetnövekedésre lenne szükség” – jegyezte meg. Borsik szerint a bérmegállapodáshoz „a munkáltatói érdekképviseletek tisztessége és politikai kultúrája” is kell.
A szakszervezeti vezető szólt arról is, hogy az ASZSZ helytelennek tartja munkahelyek számának megszüntetésére vonatkozó, az elmúlt hetekben megjelent kormányzati, munkaadói találgatásokat, mert azok feleslegesen növelik tovább a dolgozók félelmét, erősítik bennük a kiszolgáltatottság érzését.
(MTI)
origo.hu
Kapu Tibor holnap történelmet írhat – Minden, amit a kilövésről tudni kell!
