Költség- és veszteségnövelő adminisztrációs tehernek tartják a napi standolást a vendéglátósok. A jövedéki törvény módosítása 2009. február 1-jétől írja elő a büféknek, kocsmáknak, éttermeknek az alkoholtartalmú italok napi forgalmának nyilvántartását. A szabályozás hungaricum, a világ más országaiban nem létezik. A jogszabály csak a bírság alsó határát szabja meg 200, illetve 500 ezer forintban. A felső határt nem számosítja, a büntetés több millió forint is lehet.
Pető István, a KISOSZ elnökségi tagja, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke szerint a standolás egy belső elszámolási rend, amelybe nem illik beleszólni – mint ahogy a nyugat-európai országokban sem teszik. Az érintett vendéglátóipari egységek napközben éjszakáig, hétvégén hajnalig tartanak nyitva, a napi standolással tehát reggelig is eltarthat a műszak. Cár Lajos szállodaigazgató, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Turizmus Szakosztályának elnökségi tagja kijelentette: nem lehet elvárni, hogy egy 8, 10, vagy akár 12 órát dolgozó kolléga még plusz 1 vagy 2 órát dolgozzon ezzel. „Az sem elvárható, hogy a vendéglátóhelyek külön munkaerőt vegyenek fel” – tette hozzá.
A forgalom napi nyilvántartásának hivatalos indoka a gazdaság kifehérítése, a szigorítás a szeszipari lobbi nyomására került bele a kormány jövő évi adócsomagjába. A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács szerint a kocsmárosok nem adóznak minden eladott üveg sör vagy kimért feles után. Az érdekképviselet azt is állítja, hogy 2004-ben, amikor néhány hónapig szintén kötelező volt a napi standolás, 20-30 százalékkal megugrott a rendelések száma. A vendéglátósok érdekképviselete a szigorítás visszavonására szólította fel az Országgyűlést és a Terméktanácsot. Ellenkező esetben bojkottot hirdetnek a szeszgyártók ellen.
(hírTV)
