Maga a „sztrájktörés” fogalma ismeretlen a magyar jogrendszerben, mivel sem a sztrájktörvényben (1989. évi VII. törvény), sem a Munka törvénykönyvében nem szerepel szó szerint. Neumann László, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet kutatója elmondta, hogy a Munka Törvénykönyvében egyetlen szabály van, amely a sztrájktörés megakadályozására irányul: a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig tilos munkavállaló kölcsönzése a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van [193/D paragrafus (2) bekezdés b) pont]. Az, hogy a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) határozott idejű munkaszerződést kötött az Európai Unióból érkező utasbiztonsági ellenőrökkel, egy jogilag szabályozatlan kérdés, nem tér ki rá sem a sztrájktörvény, sem a Munka Törvénykönyve – mondta Neumann László. Hozzátette ugyanakkor: a BA döntése ellentétes a sztrájk szabadságának szellemével, de a jog erre nem volt figyelemmel.
Neumann László szerint sztrájktörésről van szó, „de a törvény vagy a jog keretén belül nehéz olyan paragrafust találni, amely ezt kizárná”. Az uniós munkavállalók alkalmazása megsérti azt az alapelvet például, hogy munkaügyi konfliktus esetén együttműködésre kötelezettek a felek – hívta fel a figyelmet. A munkaügyi szakjogász elmondta, hogy a munkáltató, működésével összefüggő okból, eredeti munkaköréből ideiglenesen átirányíthatja a munkavállalót, hogy eredeti munkaköre helyett, vagy mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lásson el [Munka Törvénykönyve 83/A paragrafus (1) bekezdés]. Ferihegyen nem ez az eset áll fenn, ezért a munkajogász aggályosnak nevezte a BA eljárását, melynek során újonnan alkalmazott utasbiztonsági ellenőröket.
(MTI)
origo.hu
Újabb hőhullám jön, 40 fok is lesz a héten
