A 2008-as esztendő a „Béka éve” volt a világ természetvédelmében. A szakemberek azért döntöttek úgy, hogy ebben az évben a kétéltűekre igyekeznek ráirányítani a nyilvánosság figyelmét, mert napjainkban éppen ez az állatcsoport az, amelyikben a legmagasabb a veszélyeztetett fajok száma. A kétéltűek – békák, gőték, szalamandrák és az ún. lábatlan kétéltűek – hatezer faja közül minden harmadik fenyegetett fajként szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vörös listáján. Közülük ötszázra tehető azoknak a száma, amelyek vagy kritikusan veszélyeztetettek, vagy már ki is pusztultak a természetben, így csak állatkerti állományaik léteznek. Ha a kétéltűek fennmaradását fenyegető körülmények továbbra is fennmaradnak, a fajok egyharmada, vagy akár fele is eltűnhet az elkövetkező ötven évben. Ez pedig a legnagyobb mértékű fajpusztulás lenne a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kihalása óta. Nem véletlen, hogy a természettudósok, természetvédelmi szakemberek már évek óta „kétéltű krízisről” beszélnek.
A krízis okai igen összetettek. A környezetszennyezés, és ezen belül is a vizek szennyezése, valamint a természetes élőhelyek pusztulása, átalakítása mellett a globális éghajlatváltozás is a veszélyeztető tényezők között szerepel. Természetesen ezek a hatások más élőlényeket is érintenek, ám a kétéltűek jóval érzékenyebbek e tényezőkre, mint például a madarak, vagy az emlősök. További problémát jelentenek az ún. rajzóspórás gombák (Chytridiomycota) egyes fajai, amelyek agresszív parazitaként támadják meg a kétéltűeket. A végzetes gombák elterjedése egyértelműen összefüggésben áll az emberi tevékenységgel, ezek a fajok ugyanis a laboratóriumi célokra használt afrikai karmosbékák szállítása során terjedtek el az egész világon. Ráadásul az emberi tevékenység által okozott környezeti stressz is csökkenti a kétéltűek ellenálló képességet a gombával szembeni.
origo.hu
Nyomoz a rendőrség: Sorozatosan tűnnek el a gyerekek ebből az otthonból
