Az AB egyhangú döntését azzal indokolta, hogy „a jogalkotó a hatályba lépést megelőzően létrejött jogviszonyokban idézett elő változást”, és ez a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.
A testület több utólagos normakontroll-indítvány, 870 bírói kezdeményezés, valamint csaknem kétszáz alkotmányjogi panasz alapján vizsgálta a kifogásolt rendelkezést.
A jogalkalmazó bírák feladata, hogy az előttük folyamatban lévő perekben, illetve az alkotmányellenes jogszabályon alapuló, jogerős megszüntető végzésekkel lezárt eljárásokban a megsemmisítés jogkövetkezményeit levonják – tartalmazza a közlemény.
Az Országgyűlés tavaly június 9-én fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek alapján június 19-étől az egy éven túli parkolási díj meg nem fizetéseit a bíróságok nem tárgyalhatják, a folyamatban lévő pereket pedig megszüntetik. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogszabály a parkolási díjigények tekintetében átmeneti rendelkezések nélkül, a hatályba lépését követően benyújtott keresetleveleket elutasítani, a folyamatban lévő pereket pedig megszüntetni rendelte, amennyiben a jogosulatlan parkolás és az igényérvényesítés között több mint egy év telt el.
Az alkotmánybírák álláspontja szerint nem önmagában a jogérvényesítés megnehezítése, feltételeinek szigorítása alkotmányellenes, hanem az, „ha a jogalkotó a jogszabály hatályba lépését megelőzően létrejött jogviszonyokban kíván a jogosultra nézve kedvezőtlen változást előidézni”.
Mint az a közleményben olvasható: tekintettel a jogbiztonság követelményére, és figyelemmel az eljárást kezdeményezők különösen fontos érdekeire, a perbe vitt igények nagy számára, az Ab határozatával a keletkezésükre visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a vizsgált rendelkezéseket.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
