Orbán: Egy országot nem lehet büntetlenül tönkretenni

A rendszerváltoztatás a XX. századi magyar történelem kevés számú nagyszerű történéseinek egyikeként marad fenn, de az igazságtétel hiányzott belőle, ezért az emberekben felemás érzés él róla – jelentette ki Orbán Viktor az MTI-nek adott interjújában.

A Fidesz elnökét a rendszerváltoztatás 20. évfordulójáról kérdezte az MTI. A 2008. december 31-én, néhány órával az újév beköszönte előtt adott interjúban Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet: ma már nincsenek orosz katonák, nincs megszálló idegen hatalom, se muszkavezetők Magyarország területén, „mégiscsak a magyar választópolgárok döntik el, hogy elküldik-e az éppen hatalmat gyakorlókat vagy nem”, az ország saját szuverén döntése alapján lépett be az Európai Unióba és a NATO-ba, a kormány pedig szabadon dönthet arról, hogy felvesz, vagy sem hitelt a nemzetközi pénzpiacról. „Tehát a nemzet a maga ura is lehetne, ha egyébként az ország vezetői élnének a rendszerváltoztatás adta lehetőségekkel, ha nem vergődnénk, és lenne egy világos társadalmi felhatalmazáson alapuló kormányzati program, aminek a mentén haladunk” – mondta.

Orbán Viktor ugyanakkor azt is nagyon fontosnak tartja, hogy az emberek igazságérzetét bántja mindaz, ami az elmúlt húsz évben történt Magyarországon. „Az igazság hiányzott ebből a rendszerváltoztatásból” – fogalmazott. Szerinte az emberek joggal érzik úgy, hogy a politikai és gazdasági átalakulás mellett a kizökkent, fejre állt értékvilág nem került a helyére, vagyis továbbra sem állt elő az a helyzet, amelyben egyértelmű, hogy a jót jutalmazzák, a rosszat pedig büntetik. Ez a jogos hiányérzet pedig a politikai osztály iránt táplált negatív érzelmekben ölt testet – vélte.

1990-ben elmaradt a felelősségre vonás, de hogy ez miért történt, hogy kötött-e valaki erről paktumot, hogy ez része volt-e a békés átmenetnek, az a rendszerváltoztatás nagy, eddig megválaszolatlan kérdései közé tartozik – mondta Orbán Viktor, aki ellenzéki vezetőként maga is részt vett a kommunisták és az ellenzék közötti tárgyalásokon. „Miután mi akkor olyan párt voltunk, amelynek a színfalak mögötti tárgyalásokban nem osztottak lapot, ezért csak a partvonal mellől találgathattuk, vajon mi is történhet a színfalak mögött” – tette hozzá.

A politikusoknak is osztozni kell a felelősségben

Biztos pontnak nevezte viszont azt, hogy a magyar emberek ma is elvárják: a politikusok is osztozzanak a felelősségben. Ha valamit elhibáznak, annak legyen következménye, és ne egyszerűen annyi történjen, hogy továbbállnak és „milliárdosként folytatják az életüket”. Különösen akkor, ha az emberek a mindennapi életükben azt tapasztalják, hogy velük szemben érvényesítik a felelősség elvét, őket rendszeresen ellenőrzik, és ha elhibáznak valamit, akkor szigorúan megbüntetik őket.

„Az emberek joggal várják el a politikai felelősség világának helyreállítását és annak kimondását, hogy egy országot nem lehet büntetlenül tönkretenni. Nekünk, rendszerváltó vezetőknek az a dolgunk, hogy ezt kimondjuk és segítsük, hogy megtörténjen” – jelentette ki Orbán Viktor.

Nincsen ma magyar gazdaság

Orbán Viktor felidézte, hogy 1990 és 1992 között a piacgazdaságra való átállás során a magyar gazdaságból mintegy másfél millió munkahely tűnt el. A rendszerváltoztatás óta hivatalban volt kormányok ebből félmilliót tudtak pótolni, holott ha most még egymillióval többen dolgoznának – ez felelne meg az európai átlagnak -, akkor megszűnne a magyar gazdaság számos súlyos problémája. Emellett szerinte az 1990 és 1998 közötti kormányok rosszul jelölték ki a nemzeti önérdek határait. „Az első két kormány nem jelölte ki a gazdaság azon területeit, amelyeken a magyar emberek tulajdonában álló vállalkozások előnyt élveztek volna. Ezért nincsen ma magyar gazdaság, hanem csak magyarországi gazdaság van.”

„Kétségkívül jó esély mutatkozik arra, hogy polgári kormány alakuljon, amely jobb jövőt hozhat az országnak, mint a mostani, de ez a jövő mégsem az a jövő, mint ami akkor lehetett volna, ha 2002-ben nem térünk le az 1998-ban megkezdett patrióta gazdaságpolitikai útról. Elég arra gondolni, hogy már 2007-ben bevezethettük volna az eurót, vagy, hogy 2002-ben az államadósság a GDP 53 százaléka volt, ma pedig 70 százaléknál tart” – mondta.

A magyar kapitalizmust is újjá kell építeni

Orbán Viktor egyetértett Sarkozy francia elnökkel, aki szerint a pénzügyi válság után a feladat nem az, hogy kicsit javítsanak a bankokat ellenőrző felügyeleti rendszeren, hanem teljesen újjá kell építeni a kapitalizmust. „A magyar kapitalizmust is újjá kell építeni” – jelentette ki. A Fidesz elnöke szerint ezt a magyar állam önmagában nem tudja megtenni, hiszen jól működő piacgazdaságot csak cselekvőképes, vállalkozó szellemű magyar emberek tudnak létrehozni. Szavai szerint a rendszerváltoztatáskor a magyaroknak politikai szabadságharcot kellett vívniuk, most pedig egy gazdasági szabadságharcot kell megvívniuk.

„A rendszerváltoztatáskor sikeresen megvívtuk a politikai szabadságharcot, azonban a mai magyarországi gazdaság nem a vállalkozó szellemű, cselekvőképes embereket bátorító közeg, hanem sokkal inkább olyan, ami lefojtja az energiákat és gúzsba köt. Ezért szerintem az előttünk álló időszak feladata a gazdasági szabadságharc megvívása a bürokrácia, a korrupció és a vállalkozó szellemet elfojtó kormányzati gondolkodásmód ellen” – fogalmazott. Orbán Viktor szerint a rendszerváltozatás is azt üzeni, hogy minden nemzedéknek az a küldetése, hogy kijelölje a saját határait, ahogyan az ő nemzedéke tette ezt.

(MTI)