3,6 milliót kell fizetnie Princz Gábornak

Helybenhagyta, jogerőre emelte az ítélőtábla másodfokú döntését Princz Gábor volt Postabank-elnök és társainak büntetőperében szerdán a harmadfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság. • Ítéletre várva: jogerős döntés születhet Princz ügyében

MNO
2009. 02. 11. 12:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla egy évvel ezelőtti másodfokú döntését, így harmadfokon jogerőre emelkedett Princz Gábor vonatkozásában a 3,6 millió forintos, három másik egykori bankvezető esetében pedig a 1,5 milliós pénzbüntetés. Az eljárás adatai szerint a Postabanknál a vádbeli, 1995-97 közötti időszakban több tízmilliárdos vagyonvesztés következett be.

A Legfőbb Ügyészség képviselője a Legfelsőbb Bíróság előtt a korábbi tárgyaláson hűtlen kezelés, azaz szándékos bűncselekmény megállapítását és felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. A vádlottak és védőik az eljárás során mindvégig ártatlanságukat hangoztatták és felmentést kértek. A Legfelsőbb Bíróság szerdán a gondatlan bűncselekményt megvalósító hanyag kezelés megállapítása és a pénzbüntetés kiszabása mellett döntött.

A Legfelsőbb Bíróság szóbeli indoklása szerint a bank kamatpolitikája nem volt ésszerűtlen, kötelességszegő és nem okozott vagyoni hátrányt. Ám a kölcsöntőke hitelből történő jegyzése, a rossz követelésállomány felhalmozódása, illetve a kockázatelemzés elmaradása és ennek okán bekövetkező vagyonvesztés részben a bankvezetők gondatlan, kötelességszegő magatartásának tudható be. A vagyonvesztéshez azonban jelentősen hozzájárult az 1997-es bankpánik, amikor a lakosság tömegesen vonta ki betéteit a pénzintézetből.

A Legfelsőbb Bíróság szerint a Postabankról elmondható, hogy 1995-ben alultőkésített volt, részben mert kimaradt a bankkonszolidációból, részben mert a részvényesek a nyereséget inkább osztalékfizetésre, semmint tőkeemelésre fordították. Továbbá a banknál ekkoriban jelentősen felhalmozódott a rossz, kockázatos követelésállomány. A vádlottak ekkor az egyensúlytalanságot látszatintézkedésekkel igyekezték orvosolni, így például minimalizálták a céltartalékot, továbbá nagyarányú forrásbevonást hajtottak végre. A kötelességszegő banki üzletpolitika meghatározó döntéseiben, illetve mulasztásaiban részt vettek a vádlottak és ez megindította azt a folyamatot, amely „szükségszerűen magába rejtette a vagyonvesztés reális lehetőségét” – fejtette ki szóbeli indoklásában a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bírája.

A vádlottak nem szándékos, hanem gondatlan magatartását a Legfelsőbb Bíróság úgy jellemezte, hogy „könnyelműen bíztak” a vagyoni hátrány elmaradásában. A büntetéskiszabás körében a Legfelsőbb Bíróság kifejtette: nyomatékos enyhítő körülmény az igen jelentős, a vádlottaknak fel nem róható időmúlás, hiszen a vádbeli cselekmények 12-14 éve történtek és a vádlottak már egy évtizede büntetőeljárás hatálya alatt állnak, továbbá ennek hatásaként „elvesztették üzleti jó hírüket”.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.