„Az ombudsman szabadon értelmezi a feladatát”

Draskovics Tibor levélben vitatta el az állampolgári jogok országgyűlési biztosa eljárásának törvényes feltételeit. A miniszter az ombudsmani vizsgálatban azt kifogásolta, hogy a panaszos lekéste a jogorvoslatra megszabott határidőt, az országgyűlési biztos mégis önkényesnek és méltánytalannak nevezte az illetékes hivatal magatartását. Szabó Máté válaszában hangsúlyozta: a legalapvetőbb jogállami alkotmányos érték – az emberi jogok – védelme érdekében az ombudsman szabadon értelmezi a feladatát és a hatáskörét.

A legalapvetőbb jogállami alkotmányos érték – az emberi jogok – védelme érdekében az ombudsman szabadon értelmezi a feladatát és a hatáskörét, amikor vizsgálatot indít a konkrét alapjogsérelmek, panaszok ügyében – olvasható az ombudsman hétfői közleményében. Szabó Máté válaszolt az igazságügyi és rendészeti miniszter levelére, amelyben a politikus egy konkrét esetben elvitatta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa eljárásának törvényes feltételeit. A miniszter az ombudsmani vizsgálatban azt kifogásolta, hogy a panaszos lekéste a jogorvoslatra megszabott határidőt, az országgyűlési biztos mégis önkényesnek és méltánytalannak nevezte az illetékes hivatal magatartását.

Az ombudsmantól egy magányos édesanya kért segítséget. A panaszos gyermeke bűncselekmény áldozata lett. Az asszony most mások segítségére szorul, mert tolókocsiba kényszerült, és éppen személyes körülményei, a fia elvesztése, a lelki megrázkódtatás miatt nem volt képes időben állami kárenyhítési támogatást kérni – áll a közleményben. A késve benyújtott kérelmet a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata elutasította, és ahhoz sem járult hozzá, hogy a segítséget kérő asszony igazolja a késedelme okát. Szabó Máté akkor megállapította, hogy bár az állami kárenyhítésről szóló törvény szerint a késés okát megfelelően igazolni kell, a törvény nem igazít el abban, mi tekinthető „megfelelő igazolásnak”. Az igazságügyi hivatal szerint az idős kor, a mozgáskorlátozottság, a tartós betegség nem tekinthető ilyen körülménynek. Az ombudsman ezért a jogbiztonság követelményére hivatkozva javasolta az igazságügyi és rendészeti miniszternek a törvény módosítását és a „megfelelő igazolással” kapcsolatos felfogás, valamint a hiánypótlásra való felhívás gyakorlatának felülvizsgálatát – tájékoztat a kommüniké. Az ombudsman vizsgálatának törvényi feltételeit vitató miniszteri válaszlevélre Szabó Máté megírta: ha egy panaszos lekéste a jogorvoslat határidejét, a biztos hivatala felhívja a figyelmet a fellebbezés lehetőségére, többet azonban hatáskör hiányában nem tehet.

Vizsgálatot rendel el viszont, ha a panasz benyújtójának személyes körülményei miatt vagy egyéb okokból eleve hiányozhattak a jogorvoslat feltételei. Ilyenkor kérdés, hogy a panaszos tudott-e a jogorvoslat lehetőségéről, volt-e módja a kérelmet előterjeszteni, milyen egyéb akadályokba ütközött. Az állampolgári jogok biztosának hatáskörét ugyanis csak a folyamatban lévő ügyekben korlátozza a törvény, a jogerős határozatokkal kapcsolatban azonban egy éven belül eljárhat – olvasható a közleményben. A felfogását következetlennek tituláló miniszteri levélre válaszul Szabó Máté nem vitatta, hogy munkastílusa eltér elődei gyakorlatától. Azt azonban tisztázta: az ombudsmani intézmény sajátossága, hogy a mindenkori biztosnak szabad keze van a feladata, hatásköre értelmezésében, a mandátuma keretein belül marad, amikor vizsgálatot indít a konkrét alapjogsérelmek és az azokon alapuló panaszok megelőzésére.

(OS)