Megszavazta az adóemelést a kormány és az MSZP-frakció?

Egyhangúlag megszavazta az MSZP-frakció a kormány javaslatait a költségvetési hiány és a gazdasági válság kezelésére – mondta Lendvai Ildikó frakcióvezető vasárnap Budapesten újságíróknak a frakció négyórás ülése után. A készülő megszorításokat a kormányszóvivő a Bokros-csomaghoz hasonlította, nem tagadva a napokban kiszivárgott híreket az áfa és a jövedéki adó emeléséről, illetve a szociális rendszer úgynevezett „átalakításáról”.  • Döntés még mindig nincs – Gyurcsány hétfőn újabb javaslattal áll elő• A nyugdíjkorhatár emelésére készül a kormány• A családoknak üzent hadat a miniszterelnök? + Videó

A Bokros-csomaghoz hasonlította a most készülő megszorításokat a kormányszóvivő. Daróczi Dávid a kormányülés után, bár nem árult el részleteket, nem tagadta a napokban kiszivárgott híreket az áfa és a jövedéki adó emeléséről, illetve a szociális rendszer „átalakításáról”. A kancelláriaminiszter a kormányülés után elismerte, hogy szigorítják a gyed szabályait is. A jövőben csak annak jár majd a juttatás 2 évig, aki legalább ugyanennyit dolgozott előtte – mondta Kiss Péter. A 2010-től nyugdíjba vonulók már nem kapnák meg a 13. havi juttatást, az beépülne a járandóságba – állítja kormányzati forrásokra hivatkozva több hírportál. A kabinet rendkívüli üléséről kiszivárgott információk szerint a kisebbségi kormány 2016-tól kezdve – nyolc év alatt – 62 évről 65 évre emelné fokozatosan a nyugdíjkorhatárt úgy, hogy az évente négy hónappal lenne magasabb.

A frakció fő feladatának nem egyszerűen az alacsonyabb növekedés miatti költségvetési lyukak befoltozását tartja, hanem egy nagyobb igényű, távlatosabb programot, amely a válságkezelés és a válságból való kitörés, a növekedés és a foglalkoztatás programját jelenti – közölte. Lendvai Ildikó részletek említése nélkül elmondta, hogy lesznek olyan javaslatok, amelyeket már február végén benyújtanak az Országgyűlésnek, és lesznek olyanok is, például a nyugdíjrendszer átalakítása, amelyet vitára bocsátanak.

A frakcióvezető szerint a költségvetési egyensúly megőrzése szükséges, de nem elégséges feltétele a növekedésnek és a foglalkoztatásnak, komoly szerkezeti átalakításra van szükség az adópolitikában, a nyugdíj- és a szociális rendszerben. Hozzátette: meg kell újítani a gazdaságpolitika eszközeit, elsősorban a piacteremtésnél, de szükség van a politikai képviseleti rendszer reformjára is. Lendvai Ildikó elmondta, az átalakítások társadalmi célja a munkára való ösztönzés, az érdekeltség a munkahelyteremtésben, a munka becsületének növelése, valamint a nyugdíj- és a szociális rendszer fenntarthatósága.

Úgy vélte, a kormány javaslatai gazdasági céljukat tekintve részben a belső piacot akarják élénkíteni, részben a foglalkoztatás Európában rendkívül alacsony magyarországi adatain akarnak változtatni. Megjegyezte, a törvényjavaslatokat február és április között nyújtják be a parlamentnek. Lendvai Ildikó azt mondta, a többi frakciót felelős együttgondolkodásra, vagy ahol „a közös szándékok és a közös törekvések nem elérhetők, komoly alternatívák végigvitatására” kérik. Úgy fogalmazott: „Semmiképpen sem (...) a tuti megmondásának szándékával készülünk a parlamentbe, egy javaslatot teszünk az asztalra, és nyitottak vagyunk minden lehetséges új ötletre és minden lehetséges kompromisszumra.”

Elmondta, a következő hét első fontos állomása a hétfői parlamenti vita, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülése. Arra a kérdésre, hogy volt-e olyan javaslat, amelyen a frakció kérésére változtatni kellett, a frakcióvezető azt mondta, volt olyan terület, ahol a képviselők alternatívákat mondtak, de olyan nem volt, hogy azt mondták volna, ne nyúljunk hozzá a szociális vagy a nyugdíjrendszerhez. Egy másik kérdésre hozzátette: a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban felmerült az, hogy ennek átalakítása hogyan vonatkozik a szolgálati nyugdíjakra, vagy hogyan lehet a nyugdíjba vonulás korcentrumát közelíteni a jogszabályokban előírt 62 évhez. Lendvai Ildikó azt mondta, minden szakértő kiemeli, hogy számot kell vetni a korhatár emelésével, az azonban vita tárgya, hogy azt mikor és hogyan lehet elkezdeni. Egyetlen olyan hozzászóló sem volt a frakcióülésen, aki ezt 2016-nál előbbre tette volna – fűzte hozzá. Kérdésre válaszolva a frakcióvezető elmondta, hogy a frakcióülésen nem a konkrét számokról szavaztak, hanem az elvekről. „Nem lesz olyan mondata holnap a miniszterelnöknek, ami a frakció számára meglepetést okozhatna” – jelentette ki.

(MTI/hírTV)