A GKI első embere elvállalná a miniszterelnöki posztot. A kutatóintézet vezetője jó kapcsolatokat ápol a Gyurcsány-kormánnyal – segítette is a kabinet munkáját: az Index információi szerint Vértes volt az ötlet-adója a 2005-ös ÁFA-csökkentésnek is, ami borította a költségvetést. Kutatóintézete pedig az elmúlt években több kormányhivataltól is milliós megbízásokhoz jutott. A piaci elemzők többsége egyébként elfogultnak tartja a GKI-t – hiszen előrejelzéseiben rendre optimistább képet fest a magyar gazdaság kilátásairól és állapotáról. Vértes András kormányfőként olyan programot szeretne megvalósítani, amely egyszerre hoz „stabilitást és változást”.
„Szabó István egyszer azt mondta, a legnagyobb megtiszteltetés Oscar-díj jelöltnek lenni, nem az Oscar díjat elnyerni... Ez ugyan nem Oscar díj, amiről szó van..., de a dolgot én így fogom fel. Ez egy nagyon nagy megtiszteltetés... Ez valamilyen szinten az egész csapat munkájának az elismerése” – tette hozzá a gazdaságkutató vezetője.
Glatz megkérdőjelezte, hogy 1956 forradalom lett volna
Glatz Ferenc történész, a Németh-kormány kultuszminisztere, az MSZP bukott államfőjelöltje is vállalná a jelöltséget megfelelő politikai és társadalmi bizalom esetén – egyelőre azonban nem akar nyilatkozni, kivár.
Glatz Ferenc a Klubrádió reggeli műsorában azt mondta, akkor gondolkodik el azon, hogy igent mondjon a felkérésre, ha megkapja a társadalmi és politikai bizalmat. Glatz a Klubrádióban annyit közölt, aktívabb párbeszédre van szükség a politikában. Glatz volt az, aki a pártállam utolsó kormányának kultuszminisztereként eltörölte az orosz nyelv kötelező oktatását. És ugyanő volt az, aki egy éves minisztersége alatt milliárdokat mentett át az általa életre hívott és vezetett alapítványba.
Történészként megkérdőjelezte, hogy 1956 forradalom lett volna. Egy cikkében azt írta, 1956 októbere azért nem volt forradalom, mert nem nyúlt a társadalmi rendszer alapjaihoz. De ellenforradalom se volt, mert nem kívánta az 1945-48 közötti forradalmi viszonyokat megdönteni. Glatz szerint 1956 népfelkelés volt a sztálini rendszer ellen. Glatz egyébként mostani életrajzaiban igyekszik elhallgatni MSZMP-s kötődéseit. Korábbi életrajzaiból viszont kiderül, 1963 és 1965 között az ELTE függetlenített KISZ-titkára volt, később pedig az általa igazgatott Történettudományi Intézet párttitkára. Az MSZP 2005. április 16-i, köztársaságielnök-jelöltet állító kongresszusán Glatz „az MSZMP elmúlt 15 évéről” beszélt.
(hírTV, MNO)
