„Amennyiben nyilvánvalóan és egyértelműen beazonosítható magyar érdek” merült fel, így például amikor arról volt szó, hogy Magyarország minél több forráshoz jusson, akkor ezeknek a képviselete volt a cél – mondta Szájer József, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője, és példaként említette a hétéves uniós költségvetés kérdését.
Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője szerint nem volt olyan eset az elmúlt öt évben, amikor bármiféle fontos nemzeti érdekérvényesítési törekvés azon bukott volna meg, hogy az MSZP és a Fidesz nem volt hajlandó egymással együttműködni. „Amiben komoly vita volt közöttünk, annak semmi köze az EP-munkához, nevezetesen, hogy a Fidesz kihozta a belpolitikát az Európai Parlamentbe, ami nem jellemző az EP életére” – tette hozzá. Szerinte ugyanis „ezek tisztázásának nem Brüsszelben van a terepe”.
Szájer: A szabadságjogok megsértése nem belügy
Erről viszont Szájer azt mondta: a szabadságjogok megsértése nem belügy, a fideszes képviselőknek saját értékrendjükből fakadóan kötelességük volt felvetni a 2006. októberi budapesti eseményeket, a súlyos jogsértéseket az Európai Parlamentben.
Mindenki előtt zajló belháború?
Az ország presztízse 2004-ben összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint most, „azt érzékeltük, hogy minket az új tagállamok egyik eminensének tekintenek” – mondta Szent-Iványi István SZDSZ-es EP-delegációvezető, aki szerint a nagy fordulópont 2006 ősze, különösen október 23. volt. A liberális EP-képviselő szerint a Fidesznek nagy, az MSZP-nek valamelyes szerepe volt abban, hogy ezután az Európai Parlamentben „kialakult egy mindenki előtt zajló belháború”. Az imázs azóta is romlik, és „ma messze nem azzal az autoritással szólalunk meg” – fogalmazott, de hozzátette, hogy a magyar EP-képviselők közül többek megítélése jobb, mint az ország egészéé, és néhányan komoly elismertséget vívtak ki maguknak.
Tabajdi: Túlköltekeztünk
Nem igaz, hogy Magyarország 2002 után „veszítette el reformelsőségét”, törvényszerű volt, hogy mások is felzárkóznak a mezőnyhöz, és egyes államok esetében ez nagyon komoly szociális feszültséggel járt – mondta Tabajdi Csaba (MSZP). „A jelenlegi magyar költségvetési és gazdasági nehézségek egyik oka, hogy az elmúlt nyolc évben a baloldali kormányok igyekeztek elvégezni a rendszerváltás szociális korrekcióját, ezért túlköltekeztünk. A másik ok az ellenzék destruktív hazai és külföldi magatartása. Emiatt nem tudtunk olyan mélységű reformokat végrehajtani, amelyeket a fenntartható fejlődés megkövetelt volna az országtól” – fogalmazott.
Előrehaladást kívántak elérni
Szájer elmondta, hogy a magyar néppártiak az európai parlamenti munkában előrehaladást kívántak elérni a Magyarország szempontjából „európai szinten befejezetlen, nyitott kérdésekben”. Ilyen a magyarság helyzete a Kárpát-medencében, a nemzeti kisebbségek ügye, illetve az európai integráció kiteljesítése – utóbbi az euró bevezetése, a schengeni övezethez való csatlakozás és a munkaerőpiacon való részvétel révén. További cél „Európa újraegyesítésének a kérdése” volt, értékalapon – a keresztény gyökerű közös európai értékek képviselete. Mint megjegyezte, számukra nem okozott gondot, hogy adott esetben, ha olyan magyar érdekről volt szó, ami „szembe ment” az Európai Néppárt véleményével, akkor a néppárti állásponttól eltérően szavaztak. Voltak azonban – tette hozzá – vitáik is a többi magyar képviselővel. Példaként felhozta az EU mezőgazdasági politikájának az ügyét. Szerinte miután Magyarország haszonélvezője a jelenlegi közös agrárpolitikának, e politikát a lehető legnagyobb mértékben meg kell tartani, és ellentétes a magyar érdekekkel, ha e politika lebontására, reformjára törekednek. Ebben, mint mondta, élesen vitatkoztak a szocialistákkal.
A magyar érdek
Tabajdi felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar érdekek sokszor az új tagállamok közös érdekeként jelennek meg. Ezért az elmúlt öt év legfontosabb eredményének azt tartja, hogy az MSZP delegációja megszervezte a „Visegrád” együttműködést, vagyis az új tagállamok együttműködését azokban a horizontális kérdésekben, amelyekben az új tagállamokat diszkriminálják – lásd agrárköltségvetés –, vagy diszkriminálni szerették volna.
Az SZDSZ delegációvezetője elmondta, hogy ha a nemzeti érdeket a kormányállásponttal azonosítjuk, akkor az nem mindig esett egybe azzal, amit ő jónak gondolt, és olyankor a liberális frakció mellett döntött. Ilyen volt például az az eset, amikor a postai szolgáltatások liberalizációját 2009-ről kitolták 2011-ig, illetve az új tagállamoknak 2013-ig. Ugyanígy nem értett egyet a vasúti személyszállítás liberalizációjának a kitolásával, pedig akkor még Kóka János volt a miniszter.
Ritkán fordul elő, hogy az Európai Parlamentben (EP) napirenden levő kérdésekben a kormány véleménye egybeesik a civil szervezetek, szakmai szervezetek, munkaadók érdekével egyaránt – nyilatkozott Olajos Péter, aki az MDF listájáról került be az európai néppárti frakcióba. „A hazai véleményekből és a saját pártcsalád véleményéből kell szintetizálni az igen vagy nem szavazatot, ez a képviselői munka lényege” – mondta, és megjegyezte, hogy az ő esetében az ipari érdekek sokszor ütköztek a zöld érdekekkel.
(MTI)
