Olaszország visszatér az atomenergiához, Svájc üzemidőt hosszabbít – Európa levonta a következtetéseket

Az energiaválság hatására és Németország példájából tanulva Európa újragondolja a nukleáris energiához való viszonyát. Olaszország közel négy évtized után készül visszatérni az atomenergiához: Meloni a kezdeményezést egy szélesebb nemzeti stratégia részeként mutatta be, amelynek célja az ország külföldi energiafüggőségének csökkentése és az ipari versenyképesség megőrzése. A svájci kormány szintén a nukleáris kapacitás bővítése mellett tette le a voksát: egy csütörtökön közzétett jelentés szerint a gösgeni és leibstadti atomerőművek akár 80 évig is üzemelhetnek – ez jelentős hosszabbítást jelent a jelenleg tervezett 60 éves üzemidőhöz képest, és műszakilag megvalósítható, sőt nyereséges is lehet. Egyre világosabb, hogy Európa nem tud meglenni atomenergia nélkül.

Olaszország visszatér az atomenergiához, Svájc üzemidőt hosszabbít – Európa levonta a következtetéseket Forrás: AFP

🇮🇹 Italian Prime Minister Meloni launches plan to bring nuclear power back to Italy. pic.twitter.com/vwqIjEoWe3

— Jackson Hinkle 🇺🇸 (@jacksonhinkle) May 14, 2026

A kormány szerint a jogszabály 

• a fejlett nukleáris technológiákra, köztük a kis moduláris reaktorokra, 
• a fúziósenergia-kutatásokra, valamint 
• a radioaktív hulladék kezelésére is kiterjed majd.

Ezzel Olaszország csatlakozott az atomenergiát támogató európai országok egyre bővülő táborához. 

Az olasz kormány javaslatának ugyanakkor még át kell mennie a parlament mindkét kamaráján, mielőtt törvényerőre emelkedhet.

Meloni jobbközép koalíciója ugyanakkor stabil többséggel rendelkezik a szenátusban és a képviselőházban is, így a javaslatot valószínűleg elfogadják, hacsak nem alakul ki belső konfliktus a kormányzó szövetségen belül. Még az ellenzéki pártok is enyhítettek korábbi szkeptikus álláspontjukon az ipari versenyképességgel és az energiabiztonsággal kapcsolatos aggodalmak miatt. Ha elfogadják, a reform nem jelenti az atomenergia azonnali visszatérését. A jogszabály inkább a szükséges biztonsági és hulladékkezelési szabályok kidolgozását készítené elő.

Az első szakasz az olasz nukleáris szabályozási rendszer újjáépítésére és az új generációs reaktortechnológiák támogatására fókuszálna, még az erőműépítésekről szóló döntések előtt. 

Ha a reformot elfogadják, az ismét megnyithatja az utat az atomenergia előtt Olaszországban.

Italy is preparing its most significant return to nuclear energy in nearly four decades, marking a major shift in the country’s industrial and energy strategy under Prime Minister Giorgia Meloni.https://t.co/eEbiyWyqr7

— Brussels Signal (@brusselssignal) May 15, 2026

A svájci kormány támogatja az atomreaktorok bővítését

A svájci Szövetségi Tanács támogatja az atomreaktorok üzemidejének meghosszabbítását – számolt be róla a Brussels Signal. Egy csütörtökön közzétett jelentés szerint az ország gösgeni és leibstadti atomerőművei akár 80 évig is működhetnek, ami műszakilag kivitelezhető és várhatóan nyereséges is lehet. 

Ez jelentős hosszabbítást jelentene a jelenleg tervezett 60 éves üzemidőhöz képest. 

A tanulmány szerint a 60 éven túli működéshez szükséges beruházás üzemenként 0,7 és 1,2 milliárd svájci frank közötti összeg lehet, több évtizedre elosztva. Svájc jelenleg négy reaktort üzemeltet három telephelyen – Beznau, Gösgen és Leibstadt –, amelyek 2024-ben az ország villamosenergia-termelésének mintegy 30 százalékát adták. 

Ez az arány a téli időszakban 36 százalékra emelkedett.

A jelentés egy új atomerőmű építésének lehetőségét sem zárja ki: egy 1,6 gigawattos létesítmény 2050 körül állhatna üzembe, ha a megújuló energia fejlesztése elmaradna a tervezett céloktól. Idén márciusban a svájci parlament felsőháza, az államtanács megszavazta az új atomerőművek építésére vonatkozó, régóta érvényben lévő tilalom feloldását.

Németország az atomstop árát fizeti Fotó: AFP

Németország az atomstop árát fizeti

Németország az atomerőművek ideológiai alapú bezárásának gazdasági és klímavédelmi következményeivel szembesült. A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője februárban történelmi hibának nevezte Németország döntését, amellyel az ország lemondott az atomenergiáról. 

2023 áprilisában az utolsó három német atomerőmű is leállt. 

Fatih Birol szerint Németország két súlyos stratégiai hibát követett el. Az egyik az volt, hogy túlzott mértékben egyetlen beszállítótól, Oroszországtól tette függővé az energiaellátását, a másik pedig az atomenergiától való elhatárolódás. Véleménye szerint mindkét döntés aláásta az ország versenyképességét és az ellátás biztonságát. 

Az atomenergia kivezetése után elszálltak az árak

Az atomenergia kivezetése után Németországban jelentősen emelkedtek az energiaárak. A Eurostat adatai szerint 2025 első felében a németországi háztartási villamosenergia-árak voltak a legmagasabbak az egész Európai Unióban. 

A vállalkozások sem jártak lényegesen jobban: az ipari fogyasztók az ötödik legmagasabb árat fizették uniós összevetésben.

Birol ennek ellenére úgy látja, Németországnak még van lehetősége korrekcióra – erről az alábbi cikkünkben részletesen írtunk. 

A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője történelmi hibának nevezte Németország döntését Forrás: AFP

Európa sem tud meglenni atomenergia nélkül

Németország példájából tanulva egyre több európai uniós ország vonja vissza a nukleáris leépítési terveit. Franciaország új blokkokat tervez, több kelet-közép-európai ország bővíti nukleáris kapacitásait, és még azok az államok is újragondolják korábbi döntéseiket, amelyek korábban a teljes kivezetés mellett kötelezték el magukat. Belgium az iráni háború nyomán kirobbant energiaválság hatására felfüggeszti atomreaktorai leszerelését, és állami kézbe venné a teljes nukleáris flottát, miután a kormány a fosszilisenergia-függőség csökkentését és az ellátásbiztonság erősítését helyezte előtérbe. 

Ez a kormány a biztonságos, megfizethető és fenntartható energiát választja kevesebb fosszilisenergia-importtól való függőséggel és nagyobb kontrollal a saját ellátásunk felett

 – magyarázta Bart De Wever belga miniszterelnök az X-en.

Er is een akkoord bereikt met ENGIE om de voorwaarden te bepalen en de nodige studies op te starten voor een volledige overname van het Belgische nucleaire park. In afwachting daarvan worden alle ontmantelingsactiviteiten per direct stopgezet.

Deze regering kiest voor zekere,…

— Bart De Wever (@Bart_DeWever) April 30, 2026

Brüsszel is elismerte a stratégiai hibát

A 2026-os párizsi atomenergia-csúcstalálkozón már nyíltan elismerték, hogy a korábbi elfordulás a nukleáris energiától stratégiai hiba volt. Magyarország azonban korai döntéseinek köszönhetően előnyös pozícióból várja az új korszakot.

Az európai országok két, élesen elkülönülő táborra szakadtak: Franciaország és a közép- és kelet-európai országok – Magyarország, Csehország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Szlovákia, Szlovénia – következetesen kiálltak a technológia mellett. Nyugat-Európában Belgium, Hollandia és Olaszország is a visszatérést vagy üzemidő-hosszabbítást tervezi, Dánia pedig a nehézipar igényei miatt gondolta újra álláspontját. Az SMR (kis moduláris reaktor) technológia iránt Észtország, Románia és Svédország is élénken érdeklődik. Ugyanakkor Németország, Ausztria, Luxemburg, Portugália és Spanyolország továbbra is elutasító az atomenergiával szemben. A fukusimai baleset utáni kivezetési hullámot a függőség csökkentése az orosz fosszilis forrásoktól és az energiaválság törte meg. Magyarország ezt a felismerést már lényegesen korábban a stratégiája részévé tette a Paks II beruházással, amelynek révén a nukleáris energia aránya elérheti a 40-45 százalékot a hazai termelésben, így az ország a térség nettó energiaexportőrévé válhat – tájékoztatott az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Borítókép: Atomreaktor Lengyelországban (Fotó: AFP)