Törvénysértés árán is szerződést bontana a Tisza-kormány Krausz Ferencékkel

A magyar tudománypolitika egyik legnagyobb volumenű vitája bontakozott ki az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány körül, miután a kormány bejelentette: felmondja a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus nevével fémjelzett szervezettel kötött, 261,7 milliárd forintos, több évre szóló finanszírozási szerződést.

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumának elnöke Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A program céljai: kutatócsoportok, szabadalmak, tehetséggondozás

A szerződésben rögzített vállalások alapján az Élvonal Alapítvány feladatai rendkívül összetettek lettek volna.

A dokumentum szerint 2031-ig:

• 75 kutatócsoport létrehozása és működtetése,
• 55 ezer diák bevonása tehetséggondozási programokba,
• 60 know-how fejlesztés támogatása,
• 15 nemzetközi szabadalmi bejelentés,
• 15 spin-off vállalkozás létrehozása,
• egy új Élvonal Központ felépítése Budapesten.

A program célja nem csupán kutatási támogatás lett volna, hanem egy teljes innovációs ökoszisztéma kiépítése, amely egyszerre kezelte volna az utánpótlást, az alapkutatást és a piaci hasznosítást.

A kormányzati kritika szerint azonban ez párhuzamos intézményrendszert hozna létre a már meglévő egyetemi, MTA- és HUN-REN-hálózat mellett, átfedésekkel és potenciális koordinációs problémákkal.

Nemzetközi tudósok és Nobel-díjasok is megszólaltak

Az ügyben az Élvonal Alapítvány kuratóriuma is reagált, amelyben több nemzetközileg elismert tudós is szerepel, köztük Donna Strickland, Steven Chu, Randy Schekman, valamint Krausz Ferenc és Lovász László. Utóbbi Abel-díjas matematikus, a többiek mind Nobel-díjas tudósok.

A testület közleményében hangsúlyozta: a cél a kiemelkedő tehetségek támogatása és a világszínvonalú kutatás előmozdítása Magyarországon. A kuratórium szerint ezek a célok nemzetstratégiai jelentőségűek, és összhangban állnak a tudásalapú gazdaság fejlesztésével. Ugyanakkor nyitottságot jeleztek a kormánnyal való egyeztetésre a működési keretek újratárgyalásáról.

A támogatók érvei: stabilitás és nemzetközi versenyképesség

A program mellett érvelő kormányzati szereplők szerint az Élvonal-modell egyik legnagyobb előnye a hosszú távú kiszámíthatóság lett volna. Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs miniszter szerint a konstrukció lehetőséget adott volna arra, hogy Magyarország világszinten kiemelkedő kutatókat vonzzon vissza vagy ide csábítson, és nemzetközi együttműködésekre épülő kutatócsoportokat hozzon létre.

A program részeként kiemelte

• 75 nemzetközi szintű kutató bevonását,
• fiatal kutatók hazahívását,
• új kutatóközpontok és infrastruktúra fejlesztését,
• valamint olyan kutatók bevonását, mint Roska Botond, akit a jövő potenciális magyar Nobel-díjasaként említett.

A támogatók szerint a konstrukció célja az volt, hogy a magyar tudomány ne csak finanszírozásban, hanem intézményi stabilitásban is felzárkózzon a nemzetközi élvonalhoz.

Lapun kérdéseket küldött Tanács Zoltánnak, a szakterületet felügyelő új miniszternek, aki azonban nem válaszolt, helyette közzétette fent is idézett posztját a közösségi oldalán. Azt szerettük volna megtudni, hogy kiküldték-e már írásban Krausz Ferencéknek a szerződés felbontásáról a hivatalos dokumentumot, illetve hogy mi a határideje a már kifizetett 22 milliárd forintnyi támogatás visszafizetésének. Amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.

Nyilatkozott azonban lapunknak Hankó Balázs volt miniszter, aki szerint így nem lehet felbontani a szerződést, annak létrehozásáról ugyanis kétharmados törvény és kormányhatározat is rendelkezik.

Borítókép: Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumának elnöke (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)