A törvény azért biztosít lehetőséget a névjegyzékben szereplő mintegy 8 millió választó név- és lakcímadataihoz való hozzájutáshoz, hogy a pártok az európai parlamenti választások kampányában közvetlenül is megszólíthassák a választópolgárokat.
A díjfizetés mértékéről a 10/1998. BM-rendelet rendelkezik: eszerint a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utóneve, lakcíme (nemenként, korcsoportos és lakcím szerinti bontásban) elektronikus adathordozón fejenként 3,30 forintba kerül, papíron 5,40 forintba, míg öntapadós etiketten 6,40 forintba. A közszemlére tett névjegyzék másolatát az egyes településeken a helyi választási iroda vezetőjétől, a jegyzőtől is kérhetik a pártok szavazóköri bontásban. Az adatokat szintén csak május 18-a után kaphatják meg. A közszemlére tett névjegyzék másolata A/4-es formátumban laponként 10,20 forintba kerül. A KEK KH-tól, valamint a jegyzőktől kapott adatokat a jogszabály előírása szerint a szavazás napján meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján a polgár megtilthatja, hogy adatait marketingcélra kiadja a KEK KH, ez a korlátozás azonban nem vonatkozik a választással összefüggésben kért adatokra. Emiatt többen is az adatvédelmi biztoshoz fordultak, kifogásolva, hogy névre szóló kampányleveleket kaptak annak ellenére, hogy éltek a jogukkal, és korlátozták, illetve megtiltották személyes adataik kiadását. Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos 2002-ben vizsgálta a kérdést, és megállapította: indokolatlan, hogy a polgárok megtilthatják adataik marketingcélokra történő kiadását, de a kampánycélra kiadást nem.
Petrétei József akkori igazságügyi miniszter 2006. június 13-án benyújtotta az Országgyűlésnek a pártfinanszírozásról és a választási eljárásról szóló törvények módosítására vonatkozó javaslatát, amelyben szerepelt, hogy a pártoknak a jövőben nem lehet átadni azoknak a választópolgároknak az adatait, akik megtiltották azt, és ezek a választópolgárok a jegyző által kiadott névjegyzékkivonaton sem szerepelhetnek. A törvénymódosítást az előterjesztő 2007. október 15-én visszavonta. A pártok ugyanakkor – mint arra Péterfalvi Attila 2006 januárjában felhívta a figyelmet – a velük rokonszenvező személyek (szimpatizánsok) adatait legálisan gyűjthetik, és róluk nyilvántartást vezethetnek. Mint közleményében írta, ezeket az adatokat csak törvényes és tisztességes úton szabad felvenni, és csak a célhoz kötöttség követelményeinek megfelelően szabad kezelni, továbbá biztosítani kell az érintettek jogait a hozzáférésre, módosításra, törlésre.
(MTI)
origo.hu
„Telefonozott az úszómester” – megszólalt a Palatinus tragédia szemtanúja
