Németh elmondta, hogy a külügyi bizottságnak az elmúlt években sikerült súlyt adni a külpolitika formálásában. A külpolitikai dialógus a pártok között annak köszönhető, hogy a bizottság élén ellenzéki politikus található – tette hozzá. A költségvetés romokban hever, ami a külügyi ágazatot is jelentős mértékben érinti – hangsúlyozta Németh. A politikus szerint jelenleg négymilliárd forintot zároltak, és további ötmilliárdot bukott el az árfolyamveszteségen, ebből következően jelentős költségvetési kihívás előtt áll a minisztérium – fűzte hozzá. A Fidesz szakértője elmondta, a válság kapcsán fölmerült, hogy jelentős személyi leépítések várhatóak, de erről megerősítés nem érkezett. Balázs Péter ígéretet tett arra, hogy megoldást találnak a költségvetési helyzet rendezésére – mondta el a Fidesz képviselője.
A nagyköveti posztok fél évvel a választások előtti feltöltése nem tartozik a demokrácia alapértékei közé, ez helytelen gyakorlat – tette hozzá. Németh a kinevezések fölfüggesztését javasolja, és kijelentette, nem vesznek részt a jelöltek szavazásán. A politikus bízik benne, hogy az új miniszter ebben a kérdésben változtat álláspontján. Az EU-elnökség kapcsán kifejtette, hogy a kormány részéről sokkal nagyobb a fogadókészség arra, hogy az elnökség minél jobban sikerüljön, és arra is, hogy a Fidesz is részt tudjon venni a felkészülésben. Németh kifejtette: a kormány nem tudja, mennyit szán az elnökségre, valószínűleg új költségvetést kell alkotni ezen a téren is.
„Fel kell oldani az orientációs problémákat”
Németh úgy látja, az elmúlt években a legsikeresebbeknek a külföldi missziók tekinthetők (Afganisztán, Koszovó). Göncz Kinga tevékenységéről elmondta, hogy kerülte a vitákat, a konfliktusokat, ami megnehezítette a konszenzus kialakítását. A 2006-os táviratról, amelyben a Külügyminisztérium azt állította, hogy Orbán Viktor tehet az utcai eseményekről, Németh kifejtette, hogy illett volna arról tájékoztatni a bizottságot. Szlovákia kapcsán megjegyezte, a konszenzusalkotás miatt történt meg a korábbi mélyponton lévő kapcsolatok javulása.
A fő viták, mint mondta, Oroszország, az energiabiztonság és a keleti kapcsolatok kérdeskörei kapcsán merülnek föl. A Déli Áramlattal kapcsolatban elmondta, hogy illett volna a parlament előtt tárgyalni róla. Szerinte a kormányzat nem lesz képes feloldani azt az orientációs problémát, amivel az elmúlt években küzd, mivel ezt csak egy új választás után lehet majd megtenni. Az euroatlanti elkötelezettség mellett kell Magyarországnak letennie a voksot – hangsúlyozta a politikus. „Magyarország nem lehet Oroszország ötödik hadoszlopa.” Németh szerint egy sokkal szorosabb lengyel–magyar együttműködésre van szükség Gyurcsány korábbi kioktató stílusa helyett, amit korábban tett a lengyel féllel szemben.
Balázs nem lesz képes változást hozni
„Magyarország nemzetközi megítélése a legnagyobb mélypontján van a rendszerváltás óta” – mondta Németh. Ez nem a belpolitikai vitákkal magyarázható, hanem az elmúlt évek gyenge teljesítményével, azzal, hogy a kormány alkalmatlan feladata ellátására – tette hozzá. A Fidesz politikusa szerint az elkövetkező egy évben nem lehet áttörést elérni, nem lehet új imázst fölépíteni. A Külügyminisztérium jelenlegi állapotában nem képes a feladatát jól ellátni – hangsúlyozta a külügyi bizottság elnöke. Véleménye szerint Balázs Péter nem lesz képes változtatni a jelenlegi széttagolt helyzeten.
Szabó: Van előrelépés a szomszédságpolitikában
Szabó Vilmos, az MSZP országgyűlési képviselője az elmúlt hét év nagy vitáiról elmondta, hogy a külügyi bizottságban ennek ellenére tudnak konszenzust teremteni. „A bizottságban van együttműködő szellem, a vitákat el nem tagadó közös álláspontot tudunk alkotni” – fejtette ki Szabó. A szocialista politikus úgy vélte, a fő vitapontok, amikben nem sikerült konszenzust teremteni, a külpolitikai stratégia körül vannak. Szabó a nagyköveti kinevezésekről elmondta, hogy a kormánynak nem kötelessége a külügyi bizottság előtt a követeknek beszámolnia. „Kihívásaink jelentős része belpolitikai, ami akadályozza a nemzeti érdekek érvényesítését” – tette hozzá. A szomszédságpolitika kapcsán kifejtette, hogy tudtak ebben a kérdésben előrelépni, amire példa a délvidéki magyarverések esete. A magyar–magyar ügyek kapcsán kifejtette, hogy a határon túli összefogások (Délvidék, Erdély) mindenképpen pozitív jelenségek. Az MSZP politikusa szerint a korábbiakkal szemben Balázs Péter karakteresebb politikát fog folytatni, mint elődje. Szabó úgy látja, a környező országokkal való kapcsolatban a korábbi együttműködési tendenciák helyett egyre inkább a verseny dominál, főként gazdasági téren.
Politikai szándékok voltak a Mol-részvények felvásárlása mögött
Kovács Kálmán, a bizottság SZDSZ-es tagja elmondta, hogy ő eddig gyakorlati szempontból tekintett a külpolitikára, ami a határokon átnyúló környezeti-közlekedési megállapodásokban testesült meg. Az egész külpolitika átalakulóban van, az önálló külpolitika elveszett – tette hozzá. A klasszikus külpolitika háttérbe szorult, a nagyobb szövetségesek kialakulása figyelhető meg – hívta föl a figyelmet Kovács. Az SZDSZ-es politikus szerint a hazai belpolitikai viták kigyűrűznek a külpolitika révén, és rontják hazánk esélyeit. A Mol-részvények felvásárlása kapcsán elmondta, hogy az egy direkt politikai akció volt, mivel dupla áron nem vesz valaki piacot.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
