Összeadódhatnak a közúti bírság tételei augusztustól

A parkolási társaságok nem köthetik ki egy bíróság kizárólagos illetékességét sem, csökken a kiszabható bírság alsó határa – egyebek mellett ezek az új szabályok a közúti közlekedésről szóló törvény módosító javaslatában, amelyet a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter terjesztett pénteken a parlament elé; a szöveg az Országgyűlés honlapján olvasható.

Sok parkolási társaság köti ki általános szerződési feltételében egy bíróság illetékességét. Emiatt a kikötött bíróságok ügyforgalma – a ki nem fizetett bírságok miatt – aránytalanul megnő. Várhatóan augusztus 1-jétől a megbírságolt jármű tulajdonosának – üzembentartójának – lakhelye szerinti bíróságon lehet perelni.

Bírságot kell fizetniük augusztustól azoknak is, akik a gyermekbiztonsági rendszer, a motorkerékpár bukósisak és a rádiótelefon használatának szabályait sértik meg. Ezek az új bírságolási okok a fuvarozással elkövethető szabálysértések végére kerültek be. Eddig a bírság 50 ezertől 800 ezer forintig terjedhetett, a javaslat az alsó határt 10 ezer forintra csökkenti.

Jelenleg a jármű a bírságolást követően – a bírság kifizetéséig – két megszorítással tartható vissza. Az egyik, ha a megbírságolt fizetési készsége igazolt, a másik padig az, ha a rakomány jellege ezt nem engedi meg (például élő állatot szállít a kamion). A jövőben akkor sem tartható vissza a jármű, ha a megbírságolt személy lakóhelye Magyarországon van, illetve rendelkezik a bírság kifizetésére szóló bankgaranciával.

A sebességtúllépés, a vasúti átjárón tilos jelzés ellenére történő áthaladás, az autópálya leálló sávjában történő folyamatos haladás, vagy a tiltott helyen történő megállás, várakozás miatt változatlanul 30-300 ezer forint közötti bírságot lehet kiszabni. A konkrét tarifát továbbra is a kormány szabja meg az említett határok között. Új szabály, hogy aki egy cselekménnyel több előírást is megszeg, annál az egyes bírságtételeket össze kell adni.

(MTI)