A köztársasági elnök – mint intézmény – úgy viszonyul az új kormányhoz, ahogy ez alkotmányosan szükséges. „Feltett szándékom, hogy ellátom minden alkotmányos kötelezettségemet, és ellátom azt a kötelességet is, hogy az államfő együttműködik a kormánnyal” – fogalmazott Sólyom. Hozzátette azonban: az ország érdekében szerencsésebb megoldásnak tartotta volna az előre hozott választásokat. Sólyom kiemelte azt is: a köztársasági elnöknek nincs alkotmányos lehetősége arra, hogy feloszlassa a parlamentet. Kijelentette: az elnök azért, hogy politikai beszédet mondjon az Országgyűlés feloszlatása reményében, nyilván nem fog bemenni a parlamentbe. „Ezt ne várja tőlem senki” – tette hozzá.
„Vajon a gyesen és a gyeden kell-e spórolni?”
Sólyom László elmondta: feltette azt a kérdést is a kormányfőnek, hogy vajon mit is jelent az, hogy válságkezelő kormány. Ez alkotmányosan egy normális kormány, amely minden kormányzati feladatnak a birtokában van – magyarázta. Az államfő felhívta a figyelmet arra, hogy Bajnai Gordon hamarosan ismertetni fogja elképzeléseit, ezért helyette nem mondhatja el a programját.
Mint mondta, beszéltek a családpolitikával kapcsolatos kormányzati intézkedésekről, melyek, mint hangsúlyozta, nem hoznak közvetlen bevételt ez alatt az egy év alatt, de melyek annak jelzései, hogy valami megindult Magyarországon. Arra azonban megkérte a kormányfőt, hogy gondolják át, vajon a gyesen és a gyeden kell-e spórolni. Sólyom László szerint a legutolsó réteg, amelyhez hozzá lehet nyúlni, a gyereket vállaló és a kisgyerekes családok rétege.
Kiss Péter lesz a „híd”
Sólyom László hangsúlyozta: örömmel üdvözölte azt, hogy vannak olyan tárcák, melyek a válságkezeléssel foglalkoznak majd, és amelyek kabinetszerűen, külön fognak működni. Üdvözölte azt is, hogy Bajnai Gordon nem veszi úgy, hogy a gazdasági szükséghelyzetre való tekintettel az alkotmányosság bizonyos részeit el lehet hanyagolni, mint tették ezt a Horn-kormány idején a Bokros-csomaggal. A köztársasági elnök tájékoztatása szerint feltette a kormányfőnek azt a kérdést, hogy mit jelent az, hogy Kiss Péter a miniszterelnök politikai helyettese. Bajnai Gordon azt válaszolta, hogy ez egy társadalompolitikai szerep, Kiss Péter a „híd” szerepet látja el a kormány és a kormány fő támogatását nyújtó MSZP között – mondta az államfő.
Sólyom László megemlítette, hogy az új miniszterelnök segítségét kérte abban, hogy minél hamarabb meg lehessen választani a Legfelsőbb Bíróság elnökét. Az államfő reményét fejezte ki, hogy végre lesz koncepciója a magyar külpolitikának, és tisztázzák végre az euroatlanti és az orosz viszony jellegét, továbbá azt is, hogy hol van az értékek közösségén, hol pedig az érdekek közösségén alapuló együttműködés. Hozzátette: azt is kérte a kormánytól, hogy legyen világos szomszédságpolitikája. Mint mondta, Bajnai Gordon megemlítette a fenntarthatóság kérdését, és azt, hogy a zöld ipart szándékában áll támogatni.
A társadalmi nyugtalanságról
Az államfő fontosnak nevezte azt, hogy a cigánykérdés mellett nem mehet el a kormány. Ha a szociális helyzet romlik, az a cigányságot még inkább fogja érinteni, mint eddig – tette hozzá. Kifejtette: az utóbbi időben erőszakos bűncselekményeket követnek el a cigányság terhére, azt azonban, hogy ezeknek mi a motívumuk, nem tudjuk. Hozzátette: az azonban tűrhetetlen, hogy a rendőrség képtelen hosszú idő óta ezeket felderíteni.
Beszéltek arról is, hogy mi lesz a várható társadalmi nyugtalansággal az új kormány megválasztása miatt – mondta. Az az alapvető, hogy mindezek a véleménynyilvánítások „a lehető legtökéletesebb alkotmányos rendben” történjenek – fejtette ki. Sólyom László felhívta a figyelmet arra: a tüntetők egy kisebb csoportja erőszakosabb, mint eddig volt, ez ellen minden eszközzel fel kell lépni. Az azonban üdvözlendő, hogy a tüntetők egy része elhatárolódik ettől az erőszakos csoporttól – tette hozzá.
Bajnai Gordont kedden választotta miniszterelnökké a parlament többsége, miután 204 képviselő megszavazta a konstruktív bizalmatlansági indítványt.
(MTI)
