A kamerák kedvéért meghagytak 10 métert a vasfüggönyből

A kamerák kedvéért megtartott vasfüggönydarabot vágtak át húsz éve a magyar-osztrák határon, a ceremónia idejére ugyanis a szögesdrót nagy részét már elbontották - mondta Kovács László egykori külügyminiszter csütörtökön egy budapesti konferencián.

MNO
2009. 05. 28. 15:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„1988 decemberében hozta meg a vezetés a döntést az úgynevezett vasfüggöny – ami akkor már csak egy elektromos jelzőrendszer volt – lebontásáról. A lebontás márciusban el is kezdődött és júniusra befejeződött. Viszont nem talált a két külügyminiszter közös időpontot arra, hogy szimbolikusan, egy nagy drótvágó ollóval valahol átvágják ezt a drótot. Végül már fönnállt az a veszély, hogy eltűnik a vasfüggöny, és még mindig nem történt meg az átvágás. És akkor, egy körülbelül tízméteres darabon meghagyták a vasfüggönyt. Június 27-én megtörtént az ünnepélyes átvágás” – mondta Kovács László.

Végül az ünnepélyes átvágás szerepelt a híradásokban, de ez tulajdonképpen a folyamat vége volt, és nem az eleje – fűzte hozzá. A vasfüggöny átvágása után több mint hatvanezer NDK-s állampolgár érkezett Magyarországra, hogy innen induljon Ausztria felé. A magyar vezetés úgy döntött: nem küldi vissza őket az NDK-ba, hanem szeptemberben megnyitja a határt – mutatott rá az egykori diplomata. A döntés előtt azonban több forgatókönyv szóba került: felmerült, hogy a Bécsbe tartó vonatokra egy-egy pluszkocsit kapcsoljanak, benne az NDK-s menekültekkel, illetve, hogy az éjszaka leple alatt minden este néhány busznyi keletnémetet „csempésszenek át” Ausztriába. Ezek helyett azonban egy nemzetközi jogilag is védhető megoldásként döntöttek a határnyitás mellett – mondta Kovács László, aki 20 éve külügyi államtitkár volt, egy, a határnyitásról rendezett konferencián.

A volt külügyminiszter szerint a határnyitás nemcsak Magyarországra, hanem az egész térségre és Németországra is nagyon nagy hatással volt. Az azóta eltelt években nem volt olyan kétoldalú találkozó, ahol a német fél ne említette volna meg ezt az eseményt – fűzte hozzá. A nyitás előtt a külpolitika óvatos változásai már 1982-ben elkezdődtek, a Nemzetközi Valutaalaphoz és Világbankhoz csatlakozással. A csatlakozáshoz a magyar pártvezetés nem kért engedélyt Moszkvától, csak a döntés után tájékoztatták a szovjet vezetőket. A lehetőséget az teremtette meg, hogy a szovjet vezetés akkoriban három évig az utódlási kérdések miatt magával volt elfoglalva – mondta Kovács László.

Franz Vranitzky volt osztrák kancellár a tanácskozáson a vasfüggöny átvágásával kapcsolatban elmondta: a világsajtót bejárta az a kép, amely arról szólt, hogy a két külügyminiszter az osztrák oldalon állva vágja át a vasfüggönyt. A valóságban azonban Horn Gyula és Alois Mock a magyar oldalon állt, ugyanis egy fotós kérte meg őket, hogy az ellenfény miatt menjenek át a magyarországi részre – tette hozzá. A volt kancellár arról is beszélt, hogy a határok megnyitása az osztrákok számára is fontos volt, egyebek mellett a turizmus miatt. Franz Vranitzky arról is beszélt, hogy Ausztria a rendszerváltás előtt a Nyugat peremére szorult, így az osztrák kormányok a keleti államok irányába is igyekezett gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokat fenntartani. Ez sokat segített a rendszerváltás utáni kapcsolatok alakításában – fűzte hozzá.
Kende Péter szociológus előadásában rámutatott: Magyarországon a nyitás nem a külpolitikában kezdődött. A változás már az 1960-as években megindult, amelynek egyik jól látható jele volt az 1968-as gazdasági reform – mondta a szakember. A vasfüggöny lebontását Magyarország, Németország és Ausztria nyilvántartja, a világ azonban elfelejtette. Lengyelország szerepe még mindig jobban él a világ emlékezetében – tette hozzá.

Romsics Ignác egyetemi tanár arról beszélt, hogy Magyarországon, például Lengyelországgal ellentétben, nem voltak tömegmozgalmak, amelyek a rendszerváltást követelték. A közérzet azonban egyértelműen megváltozott a nyolcvanas évek végére, főként a gazdaság hanyatlása miatt. A történész szerint a mai frusztrációk oka, hogy az emberek rendszerváltással kapcsolatos vágyai és reményei csak részlegesen teljesültek. A határnyitásról szóló kerekasztal-beszélgetést az Európai Bizottság magyarországi képviselete és az Egy Emberibb Világért Alapítvány szervezte.

(mti)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.