Az első vizsganapon magyar nyelv és irodalomból középszinten 1179 helyszínen 93 650 vizsgázó, emelt szinten 43 helyszínen 1416 diák tett érettségi vizsgát. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 47 helyszínen 88-an, emelt szinten 4 helyszínen 35-en érettségiztek.
A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi első része, a szövegértési feladatsor Mikszáth Kálmán Jókai Mórról írt regényének epilógusáról tett föl kérdéseket. A második részben három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak 3 órában. Az érvelési feladat megoldásakor Spiró György egy interjúrészlete mentén amellett vagy az ellen kellett érvelni, hogy a klasszikus magyar írók – például Jókai Mór – művei ma már nehezebben érthető nyelvük miatt átírandók-e egyszerűbb, a mai nyelvhasználathoz közelebb álló nyelvre, hogy visszanyerjék népszerűségben az őket megillető helyet.
A műelemzési feladat szövege Lázár Ervin Csapda című novellája volt. A feladat a novellára vonatkozó kérdésekkel segítette, irányította a vizsgázókat. Az összehasonlító verselemzésnél Petőfi Sándor Ivás közben és Vörösmarty Mihály Keserű pohár című bordalának adott szempontok szerinti összevetését várták.
Emelt szinten a nyelvi-irodalmi műveltségi teszt egy Babits-esszé (Arany mint arisztokrata) részleteinek megértését, illetve azzal kapcsolatos nyelvtani-mondatelemzési, stilisztikai és irodalmi ismereteket várt el. A műelemzési feladatban Tóth Árpád Erdő című – a vizsgázók számára feltehetőleg ismeretlen – verse állt. A Reflektálás egy jelenségre feladat kiinduló szövege a „jó olvasóról” szólt. A gyakorlati írásbeliség feladatban a fiatalok körében divatos „plázázás” témakörében kellett rövid glosszát írni. Az érettségi vizsgák kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak.
(MTI)
