Szögi Lajos tiszavasvári tanárt a gyermekei szeme láttára verték agyon 2006. október 15-én Olaszliszkán. Ennek előzménye az volt, hogy a férfi autójával elsodort egy út mellett haladó kislányt, aki az árokba esett, de nem sérült meg. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel – részben társtettesként, részben felbujtóként – nyolc embert vádoltak.
A bíróság nem jogerősen a másodrendű vádlottat, a kislány apját ítélte életfogytiglani fegyházbüntetésre. Öten kaptak 15 év fegyházbüntetést, köztük a kislány anyja és egyik bátyja. A két fiatalkorú vádlottra – így a kislány másik bátyjára is – 10 év, fiatalkorúak börtönében letöltendő börtönbüntetést szabtak ki. Mellékbüntetésként a bíróság valamennyiüket 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
„Ki kell mondani, a vádlottak szó szerint agyonverték”
Czibrik Attila tanácsvezető bíró felidézte a 2006-ban történteket, majd kijelentette: ki kell mondani, hogy a vádlottak szó szerint agyonverték Szögi Lajost, addig ütötték, rúgták, ameddig élt, s szándékuk ölésre irányult. Különösen súlyosbító körülményként értékelte a bíróság, hogy a férfit gyermekei szeme láttára verték agyon.
A bíró úgy fogalmazott: a vádlottak – utóbb már pontosan meg nem határozható sorrendben és módon, egymás tevékenységét tudva és közösen – legalább öt-tíz percen át, szakaszosan, „rendkívül brutális módon, emberi mivoltukból kivetkőzve, kitartóan bántalmazták a sértettet”. Az ítélet súlyosságára utalva azt mondta: a vádlottak a bűncselekmény elkövetésekor teljen beszámíthatóak voltak, kóros indulat, illetve szeszesital befolyása alatt nem álltak. A bántalmazás előzményét úgy értékelte: a vizsgálatok szerint a gyermekkorút nem gázolta el a gépkocsi, ugyanis Szögi Lajos autóján semmilyen nyom, ruhafoszlány nem volt kimutatható, emellett a kislánynak sem volt különösebb sérülése.
„Öljétek meg a magyart!” – és elszabadultak az indulatok
A bíró hozzátette, hogy az ötödrendű vádlott „Öljétek meg a magyart!” kiáltása indukálta az indulatok elszabadulását. Mint mondta, a különös kegyetlenség valamennyi vádlott esetében fennáll: az ötödrendű vádlott (az anya) felbujtóként, a többiek társtettesként vettek részt a bűnügyben.
Arra is kitért, hogy a bántalmazást, illetve annak egyes részeit a kapualjakban és az utcán nagy számban nézték helyi lakosok, „teljes közönyösséget mutatva az áldozat sorsa iránt”. Szögi Lajos gyermekeinek – akik végignézték apjuk agyonverését – senki nem segített, ők sokkos állapotba kerültek.
Czibrik Attila közlése szerint a bűncselekmény után megkezdődött az elkövetők „összebeszélése”, a bántalmazáskor viselt ruhák megsemmisítése és a tisztálkodás. Mivel a helyszínt a rendőrök nem zárták le hermetikusan, nem számoltatták el a jelenlévőket, a büntetőügy felderítése rendkívül nehézzé vált.
A nyolcadrendű vádlott (a kislány egyik bátyja) pénteken a bíróság előtt közölte, hogy bűnös és vallomást akar tenni. A bíró erre úgy reagált: kicsit elkésett. Ügyészi indítványra az eddig börtönben lévő hat vádlott továbbra is fogva tartott marad. A mostanáig házi őrizetben tartott két férfit – a negyed és a nyolcadrendű vádlottat, akik a bűncselekmény elkövetésekor még fiatalkorúak voltak – a bíróságon megbilincselték, ők a szirmabesenyői fiatalkorúak börtönében töltik előzetes letartóztatásukat. Indoklásként a bíró azt mondta: a súlyos ítélet miatt fennállhat a szökés, elrejtőzés veszélye.
Mindegyik vádlott fellebbezett
Valamennyi vádlott fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen; volt, aki téves minősítés miatt, mások felmentésért, illetve enyhítésért. A másod- és az ötödrendű vádlott (a kislány apja és anyja) felmentést kért, téves minősítésre, súlyos eljárási hiányosságokra és a bűncselekmény helyszínén tapasztalt hiányosságokra (például a tényállás szerintük nem megfelelő rögzítésére) hivatkozva.
Az eljárás díját, amely csaknem 6 millió 400 ezer forint, a bíróság nagyrészt a vádlottakra terhelte. A tárgyaláson jelen volt Szögi Lajos egyik lánya – aki ott volt a bántalmazáskor – és a férfi édesapja is. Az apa azt mondta: egyetért a bírói döntéssel, hiszen a vádlottak a legsúlyosabb ítéletet kapták, de ő személy szerint visszaállítaná a halálbüntetést, mert a fogva tartás nem mérhető össze fia szenvedésével.
Az eljárás további szakaszát a Debreceni Ítélőtábla folytatja le.
(MTI)