Három éve volt példa a szúnyogok ilyen tömegben történő hirtelen megjelenésére. A helyzet a Duna mellett fekvő településeken a legrosszabb: Mohácson időnként szinte lehetetlen a szabadban tartózkodni. Závodczky Szabolcs, a Duna–Dráva Nemzeti Park igazgatója szerint az a magyarázat a vérszívók elszaporodására, hogy az előző évekkel ellentétben idén nem maradt el a tavaszi árhullám a Dunán, és ennek nyomán feltöltődtek az árterek. Ez, valamint a korai felmelegedés kedvezett a szaporulatnak. Mindemellett jóval kevesebb van természetes ellenségükből, a fecskékből. Ősszel a hirtelen lehűlés miatt már idehaza sok madár elpusztult, legyengült.
Mohácson már volt egy repülőgépes szúnyogritkítás. Az egyik gond – mondja Szekó József, Mohács polgármestere –, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló Bédában tilos a ritkítás, így a pár kilométerre levő erdőkből újabb és újabb szúnyograjok érkeznek. A városvezető szerint a települések magukra maradnak a szúnyogkérdéssel, hiszen egyre kevesebb pénz nyerhető el pályázatok révén a ritkításra. Mohács a feladatra 1,1 millió forintos támogatáshoz jutott, ez körülbelül egy beavatkozás ára, s várhatóan öt-hat földi vagy repülőről végzett ritkításra is szükség lehet.
Faller János, Dunaszekcső polgármestere elkeserítőnek minősítette a szúnyoghelyzetet. Felvetette, hogy esetleg a kistérség a nagyobb mezőgazdasági cégekkel közösen vásárolhatna egy repülőgépet vagy helikoptert, amelyet nemcsak ritkításra, hanem permetezésre is használhatnának. Harkányban már lárvaállapotukban, biológiai úton védekeztek a rovarok ellen, s ha kell, további beavatkozásokra is sort kerítenek. A baranyai megyeszékhelyet illetően a Pécs Holding illetékese úgy fogalmazott: 2003 óta nem volt szükség a szúnyogok ritkítására, de ha kell, természetesen megrendelik a munkát.
(bama.hu)
