Földesi-Szabó volt rendőr ezredes azt hangsúlyozta, hogy az Egymásért Alapítvány kuratóriumának elnökeként nem követett el bűncselekményt. Korábban 20 évig rendőrként dolgozott, az alapítvány működéséről több szakértőt, sőt a Fővárosi Főügyészség magánjogi osztályának munkatársát is megkérdezte, de senki nem jelzett semmiféle szabálytalanságot.
A bíróság ezt követően felolvasta Földesi-Szabó nyomozati vallomását, melyből többek között kiderült, hogy az alapítvány kuratóriumának tagja volt a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik jogásza, a felügyelőbizottság elnöke pedig egy nyugdíjas APEH-dolgozó volt. Az iratismertetésen elhangzott az is, hogy Földesi-Szabónak a vádbeli cselekmények időszakában egyetlen jövedelme volt, a szolgálati nyugdíja, ami mindösszesen havi 70 ezer forint volt.
Az ügyészség nyolc embert – köztük Földesi-Szabót – vádol 2005–2006-ban elkövetett, több mint egymilliárdos csempészéssel, továbbá Földesi-Szabót még mintegy egymilliárdos sikkasztással.
A csempészésre vonatkozó vádpont szerint a Mehmed Karcsika hazahozatala kapcsán ismertté vált kiemelten közhasznú alapítvány a közterhek megfizetése nélkül tonnaszám hozott be élelmiszereket Kelet-Ázsiából arra hivatkozva, hogy adományok, ám azokat értékesítésre továbbadta a Herba Zrt.-nek.
A sikkasztás vádpontja szerint Földesi-Szabó az alapítványnak adományozott több mint 900 millió forint készpénzzel a sajátjaként rendelkezett, és az ügy kipattanásakor az alapítvány pénztárában csupán 17 millió forint volt, a többi pénz sorsa ismeretlen. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.
Az ügy érdekessége, hogy az alapítvány kuratóriumában magas beosztású egykori, illetve még aktív nemzetbiztonsági tisztek is szerepet vállaltak, ám őket csak tanúként hallgatták ki a hatóságok. A történtek feltárására parlamenti vizsgálóbizottság is létrejött.
Az Egymásért Alapítvány büntetőperének pénteki tárgyalása a vádlottak meghallgatásával folytatódik a Fővárosi Bíróságon.
(MTI)
