A megkérdezettek 57 százaléka szerint Bajnainak le kell mondania, ha az MSZP elveszti az EP-választást – a Nézőpont Intézet legfrissebb, június 2-3. között zajlott 1000 fős, reprezentatív országos közvélemény-kutatása szerint. Ezzel szemben a választók csupán 35 százaléka gondolja, hogy a kormányfőnek a szocialisták vereségének hatására is maradnia kellene, 8 százalék pedig nem tudta eldönteni a kérdést. Különösen a 30-44 évesek és a vidéken élők gondolják úgy jelentős arányban, hogy Bajnainak távoznia kell a kormány éléről abban az esetben, ha az MSZP vereséget szenved a június 7-i EP-választáson.
Az eredmények alapján várható, hogy jelentős „értelmezési csata” alakul ki majd arról, mi számít vereségnek vagy „relatív” győzelemnek. Ha azok kerülnek többségbe, akik szerint az MSZP a lehetőségeihez képest alulteljesített, a Bajnai Gordon mögötti szükségkoalíció is meginoghat. Az előre hozott választások esélye továbbra is magas: a megkérdezettek 58 százaléka választotta ezt a lehetőséget, s csak 33 százalékuk állt ki a kormányzati ciklus kitöltése mellett. Szili Katalinnak és az általa kezdeményezett „kiértékelő” értekezletnek fontos szerepe lesz az MSZP Bajnaihoz és az előre hozott választásokhoz való viszonyának meghatározásában. A Pécsett vereséget szenvedett házelnök – aki ezért már előre a pártot tette felelőssé – nyilatkozatai az EP-választások után különösen fontosak lesznek.
A hibák elkerülésére koncentrál a Fidesz
Az EP-választásnak nem csak az MSZP-re lesz hatása. A Fidesz valószínűleg el kívánja kerülni a 2004-es EP-győzelmét követő hibákat, amikor sokan a parlamenti sikert is készpénznek vették. A párt előtt álló kihívások mindegyike – a kevésbé elkötelezett választók megtartása, a kormányzóképes arculat erősítése, önmagának a radikálisoktól való megkülönböztetése – mind azt ösztönözhetik, hogy a Fidesz egy jelentős győzelem után is a kockázatkerülésre építse politikai stratégiáját. A baloldali pártokban a várható vereséget követő bizonytalanság és erjedés önmagában is kedvező pozícióban tartja a Fideszt, melynek elsősorban immár a választási felkészüléssel kell foglalkoznia.
Az elmúlt fél év időközi választásain rendszeresen harmadikként befutó Jobbik magasra tette a lécet azzal, hogy hónapok óta biztos befutóként kommunikál. Ha egy váratlanul magas részvétel mellett, a radikálisok esetleg mégsem jutnak ki Brüsszelbe, teljesítményük akár 4,9 százalékos eredmény esetén is jelentős kudarcként lesz értékelhető. Ha azonban igazolódnak a közvélemény-kutatások, s a Jobbik valóban mandátumot szerez, akkor a következő egy évben a korábbinál is nagyobb média-érdeklődésre számíthat, és az összeomló szocialistákkal szemben, a Fidesz legfontosabb politikai ellenfelévé léphet elő.
Az MDF kiüti az SZDSZ-t?
A parlamenti kis pártok számára ugyanakkor „a lét a tét”. Ha sem az MDF, sem az SZDSZ nem jut be az Európai Parlamentbe, jelentőségük és versenyképességük a politikai piacon drámaian leértékelődik. Egészen más lehet a helyzet, ha legalább egyikük mandátumot szerez. Amennyiben az MDF-nek sikerül átlépnie az 5 százalékos küszöböt, az megerősítheti Dávid Ibolya pozícióját, és legitimálhatja középutas politikáját is. Az MDF-nek így lehetősége nyílna, hogy lezárja belső vitáit, és a következő egy évben felépítse „a kapitalista párt” imázsát. Ebben a törekvésében előnyt jelentene, ha az SZDSZ kiesne az EP-ből: a demokrata fórum így megnyerné a csatát, melyet az elmúlt hónapokban Bokros Lajos „leszerződtetésével” a nagyvárosi, liberális választókért folytatott. Ez a fejlemény egyben az SZDSZ parlamentbe jutásának esélyét is minimálisra csökkentené.
Bukhat Brown
Magyarország nem az egyetlen EU-tagállam, ahol komoly belpolitikai tétje van az EP-választásnak. Legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a Gordon Brown vezette brit kabinet bukik bele az EP-választásokon elszenvedett vereségbe. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a kormányzó Munkáspárt 17-18 százalékon áll, amivel a harmadik erővé gyengült. Brown népszerűségét tovább tépázza az egyre több kormánytagot érintő költségtérítési botrány, aminek következtében már saját pártján belül is többségben vannak a leváltását követelő hangok. David Cameron konzervatív pártelnök be is jelentette: az EP-választás után az ellenzéki párt kampányt indít a minél hamarabb megtartandó választásért. A közvélemény támogatását már maga mögött tudhatja: a britek közel kétharmada támogatja ezt a megoldást.
Kormányváltás jöhet Portugáliában
Portugáliában közvetett módon bukhat bele a szocialista kormány az EP-választásokba: nagyban ronthatja a Sócrates-kormány győzelmi esélyeit az ősszel tartott parlamenti választásokon, ha a jobbközép ellenzék a hétvégén – a legfrissebb felmérésekkel összhangban – utoléri az eddig magabiztosan vezető baloldalt. Ebben az esetben az eddig magát alternatíva nélküliként pozicionáló szocialista kormánynak reálisan kellene számolnia egy szeptemberi kormányváltással.
